Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

4. Adóügy

birtoktalan diplomatikusokat" (ti. a honratiorokat). Az ülés — a polgármester vezetésével — bizottságot küldött ki, hogy munkálja ki a telkekre kivetendő adó nagyságát.

28 A kivetési ülés egyes években növelte vagy csökkentette az adó összegét. 1833ban pl., amikor a múlt évről 21 044 Ft pénztári maradvány mutatkozott, „a megterhelt telkek adóit alább szállították". A következő évben viszont, amikor a bárándi hátralékot kellett fizetni, minden forintra 6 kr auctiót vetettek ki.

29 1836 januárjában a királyi biztos meghagyta, hogy új adókulcsot kell kimunkálni, „amelyben a földműves zselléreket ne terheljék jobban, mint eddig". Ezzel kezdetét vette egy soha véget nem érő tárgyalási folyamat. Ahhoz azonnal hozzájárult a biztos, hogy az 1836-os évre ne csináljanak új rendszert, a következő évre azonban már megkövetelte. A tanács a szokásos utat követte: bizottságot küldött ki az adókivetés újrarendezésére. Ez viszont nem dolgozott gyorsan: 1837 januárjában megismételték az egy évvel előbbi kérést: maradjon erre az évre még az addigi rend. Ennél maradtak 1838 januárjában is.

30 1844-ben már arról olvashatunk, hogy az adókivetés kidolgozott új rendjére a város nem kapott választ. Emiatt a nádort és a tárnokmestert is megkeresték. Amint kiderült, a jóváhagyás a város új gazdálkodási rendjének a bevezetése miatt késett.

31 Az engedély birtokában az elegyes ülés határozatot hozott az adókivetésről. Eszerint a birtoktalan zsellér és birtoktalan polgár adója egyforma lett (a nőtlen birtokosok zselléreit viszont adó alá vonták). A céhek adóját meghallgatásukkal, a tagok tehetségének a figyelembevételével állapították meg. Az ingatlan javakat a telekkönyvi hivatalban írták össze (akinek pl. csak egy kukoricaföldje volt, az után adózott, „hogy ne maradjanak adó nélkül").

32 Az új adórend kidolgozására kiküldött bizottság csak 1848 májusában szűnt meg, „mert ez a tisztújításon megválasztandó hatóság köréhez fog tartozni". 1848 decemberében Nagy Ignác számvevő végezte az adókivetést; a munkához három írnokot kapott maga mellé.

33 Hadiadókulcs A kivetés alapjául szolgáló adókulcs 1773-ig nem volt központilag szabályozva. A kivetés alapjául szolgáltak a bel- és külvárosi házak; a kereskedők, kézművesek foglalkozása, a polgárok és zsellérek állatai, illetve a zsellér (esetleg a polgár) maga, valamint a szántó, rét, szőlő. 1696-ban a fehérvári polgári ház után 1 Ft 50 d-t, az 28 Prot. sess. 1833. jan. 31. No 206.; 1837. márc. 17. No 572. 29 Prot. sess. 1833. febr. 15. No 294.; 1834. dec. 11. No 2141. 30 Prot. sess. 1836. jan. 7. No 23.; jan. 18. No 113.; jan. 28. No 143.147.; 1837. jan. 5. No 36.; 1838. jan. 18. No 111 1/2. 31 Prot. sess. 1842. máj. 20. No 1349.; 1844. dec. 16. No 4892. 32 Prot. sess. 1845. ápr. 11. No 1332.; máj. 2. No 1446. 33 Prot. sess. 1848. máj. 6. No 1565.; dec. 18. No 4670.