Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
4. Adóügy
iparos foglalkozás után 1 Ft-ot, a zsellér („kezével keresi kenyerét") 50 d-t fizetett. A házak adóját egyes városok már a XVII. század közepén limitálták, mások a házakat már 1716-ban osztályozták. 34 1729-ben a belső és külső tanács, a nemes polgárok, a fertálymesterek és a választott község a következő kulcsot állapította meg: ház tartozékkal 5 Ft, anélkül 3 Ft, zsellérkunyhó 2 Ft 50 d, egy zsellér 2 Ft 50 d, ökör, ló 16 d, tehén 40 d, borjú 30 d, polgár birkája 10, nem polgár birkája 15 d, disznó 5, beltelek, szántó 1 Ft, kültelek 40 d, rét 60 d, 1 mensura szőlő 3 d. A legszembetűnőbb, hogy nemcsak az emberek társadalmi helyzete szerint tettek különbséget, hanem figyelembe vették az állatokét (vagyis gazdájukét) is; a polgár birkája után kevesebbet kellett fizetni, mint a zselléré után. Ezt azzal indokolták, hogy a polgár amúgy is több adóterhet visel, míg a zsellér — nem lévén vagyona — csak maga (feje) és állata után adózik. Az volt az elv, hogy ha egy állat Szent György-napig megdöglött, nem kellett utána adót fizetni. 35 A házak osztályozása Fehérvárott 1732-ben jelenik meg. Az I. osztályú ház adója 9 Ft, a II. osztályúé 6 Ft, a III. osztályúé 3 Ft 30 d, a IV. osztályúé 3 Ft, az V. osztályúé 2 Ft lett. Az I. osztályba sorolt kereskedők 8, a II. osztályba soroltak 6, a III-ba 4, a IV-be 2 Ft-ot fizettek. A beltelek adója 1 Ft, a külteleké 40 d, a rété 60 d, ököré, lóé 60 d, tehéné 40 d, üszőé 30 d, birkáé 10 d és a disznóé 5 d volt. A városra kivetett adómennyiség ekkor 5846 Ft 76 d (ebből 4630 Ft 48 d a polgárokra, a többi a lakosokra). A következő évben a polgárok a személyük után 25 d-t, a zsellérek és a jövevények 12 d-t fizettek. A szőlő öle után 2,5, a háztelek öle után 1 2/3 d, a kültelki szántó után 40 d és a rét után 60 d volt az adó. 36 Az adókulcs az 1740-es években csökkent (az első osztályú ház után 7 Ft 50 d-t, majd 1750-ben 6 Ft 50 d-t fizettek). 1751-ben az országgyűlés felemelte az adót, a fehérvári 12 portára egyenként 580 Ft 58 kr, összesen 6971 Ft 35 kr jutott. A városi adókivető ülés ennek megfelelően emelte az adókulcsot. 37 Különösen magas volt az adókulcs az 1760-as évektől kezdve. 1766-ban egy I. osztályú belvárosi ház után 14 Ft-ot, a külvárosi után 5 Ft 60 d-t szedtek. Az I. osztályú kereskedő és kézműves 11 Ft 20 d-t, a II. osztályú 8 Ft 40 d-t, a III. osztályú 5 Ft 60 d-t, a IV. osztályú 2 Ft 80 d-t fizetett. A polgárok ökre után 80 d-t, a zselléré után 1 Ft-ot, a zsellér feje után 2 Ft 45 d-t vettek be a városi adópénztárba. 38 A bécsi udvari kamara 1773-ban rendelte el a városi telkek osztályozását és már ekkor jelentkezett a gondolat: az adót nem a telek egésze, hanem négyszögöle után vessék ki. Ez 1776-tól valósult meg, amikor a városokban az ún. eperjesi normát 34 Prot. sess. 1696. aug. 5.; Corp. stat. II/2. 221. Kassa 1645.; V/2. 400. Komárom 1716.; Kállay 1973/A. 52. 35 Prot. sess. 1729. jan. 18.; A városra ekkor 6650 Ft adó volt kivetve. Ebből 5212 Ft esett a polgárokra, a többi a zsellérekre (Prot. sess. 1729. febr. 22.). 36 Prot. sess. 1732. jan. 7.; febr. 12.; 1733. jan. 12. 37 Prot. sess. 1740. márc. 26.; 1741. febr. 27.; 1750. jan. 17.; 1751. okt. 1.; dec. 20. 38 Prot. sess. 1766. dec. 1.; OL E 210. Mise. 38. 1760. No 90.
