Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

4. Adóügy

(zsellérek) fejére eddig kivetett terhes adót valamennyire csökkentsék. A következő évben bizottság vizsgálta felül a Malom utcai házak osztályba sorolását. Véleményüket a számvevő hivatallal közölték.

17 1842-ben Nagy János írnok kérte, hogy mentsék fel a „fertályozás" alól, mert a pertárban és a bírói segédhivatalban van elfoglalva. A tanács válasza: „A fertályozási munka nevezetesebb része úgyis csak az összeírás, az pedig néhány napig tart. Ezt végezze el, valamint vegye maga mellé az új járulnokot és képezze ki e munkára."

18 Kivetés (repartitio) Az országos concursuson, illetve a megyei közgyűlésen a városra egy összegben kivetett adót a tanács tovább (most már személyekre) bontotta. Ezt hívták repartitiónak, amely legtöbbször a belső és külső, 1729-től a választott község jelenlétében történt. 1722-ben a „tanács és az egész tisztelt polgárság" hajtotta végre a kivetést. Az 1724. évi határozat szerint a repartitiót a számadások felülvizsgálata alkalmából a polgársággal ismertetni kell. Az 1728. évi kivetésnél jelen volt Ányos György főszolgabíró is.

19 1745-től kezdve — néhány évben (pl. 1745, 1750) — a tanács bizottságot küldött ki a repartitio elvégzésére. Tagjai rendszerint a belső tanácsból, a jegyzők és az írnokok közül kerültek ki. Az 1777. évi kivetést a város a helytartótanácshoz terjesztette fel.

20 Az 1778. évi repartitióra a tanács külön meghívta a városban házzal bíró nemes urakat is. Az 1781. évi utasítás a szószóló feladatává tette a városi adókivetés felügyeletét.

21 Az 1780-as évek második felében előzetes adókivetés is készült, amelyet — jóváhagyás céljából — az egész polgárság előtt olvastak fel. Egy példányt kapott a főispán, egyet a vármegye (a felsőbb hatósághoz való felterjesztés céljából), egyet a városi adópénztár számadója. 1787-ben figyelembe vették a céhek képviselőinek azt a kérését, hogy az öt foglalkozási kategória mellett legyen egy hatodik is, a kiskeresetűek számára.

22 1797-ben az uralkodó elrendelte, hogy az adókivetést a jövőben ne egyedül a céhbiztos végezze, hanem vegyen maga mellé egy tanácsost és a számvevőt is. 1799ben nem kezdték meg a repartitiót, amíg a kamarát meg nem kérdezték: „tartani kell-e a szintet, vagy emelni kell?"

23 17 Prot. sess. 1830. nov. 12. No 1850.; 1831. ápr. 20. No 793. 18 Prot. sess. 1842. aug. 19. No 2383. 19 Prot. sess. 1722. dec. 29.; 1724. máj. 2.; 1728. jan. 14. 20 Prot. sess. 1745. jan. 3.; 1750. jan. 17.; 1777. máj. 26. 21 Kállay 1973/A. 58. 22 Prot. sess. 1787. okt. 29. No 1093.; 1788. okt. 6. No 1458. 23 Prot. sess. 1797. jún. 26. No 785.; 1799. nov. 8. No 1313.