Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

4. Adóügy

városba rendelte). Fehérvárra jött még, mint supplens összeíró, Russay József komáromi tanácsos. Havonta kellett jelenteniök az összeírás folyásáról. A város az összeíróknak szállást, írnokokat és hajdúkat biztosított.

12 1828 márciusában „próbát tettek az összeírásból, és az utasításra, valamint a táblára nézve talált nehézségeket és észrevételeket" összeírták. Ezek annyira jelentősek voltak, hogy más városok (pl. Eszék) is kérték azokat Fehérvártól. Laky Gábor április 14-én jelent meg a tanácsülésen, amelyen részt vett a választott község is. Bemutatta megbízólevelét és bejelentette, hogy foglalatosságát megkezdi. A tanács Say István bírót rendelte mellé „mint itthoni összeírásra rendelt tagot". Rajta kívül minden fertályban két-két választópolgárt delegáltak az összeíráshoz.

13 A nádor 1828. májusi parancsa szerint azokat a réteket, amelyeken sarjút is kaszáltak, az első osztályú szántóföldekhez kellett sorolni. Erről a tanács tudósította az összeírásban munkálkodókat. Augusztusban az összeíráshoz még 120 nyomtatott ívet igényeltek (Budáról hozatták, 6 Ft-ért). Az összeírást végző urak augusztus 18-án közölték, hogy a következő hónapban befejezik a munkájukat. A tanács ezt a nádornak jelentette. Laky Gábor, társával együtt, valóban szeptember 18-án, munkáját befejezvén, hazatért Komáromba. A város neki és hajdújának 688 Ft napibért fizetett ki. Say István és hajdúja 437 Ft-ot kaptak. A kamara rendelete szerint az összeírás költségeit a számadásokban „előleges fizetések" címszó alatt külön rovaton kellett feltüntetni, majd a következő évben az adózókra kivetni és a városi pénztárnak visszafizetni.

14 Az országos összeírás elvégzése nem jelentette azt, hogy abban az évben ne lett volna a szokásos évi, városi összeírás. Erre a magisztrátus — egy tanácsos vezetésével — négytagú bizottságot küldött ki.

15 Az ezt követő négy évben nem szűntek meg az összeírással kapcsolatos észrevételek és ellenészrevételek. 1829 januárjában a tanácsnak voltak észrevételei az összeírok megjegyzéseiről; a lakosoknak a fundusok termékenységéről tett észrevételeiről és a fundusok hasznába a költségek beszámításáról. 1832 áprilisában érkezett meg József nádor parancsa: „a város az összeírásra vonatkozó összes észrevételre adja meg a választ, mert különben úgy tekintik, hogy a város beleegyezett a nehézségekbe" (vagyis nincs ellenvetése). A város „az észrevételekre vonatkozó felvilágosítást" az első alkalommal felterjesztette.

16 1830-ban a tanács azt mérlegelte, hogy a városi házitelkek új osztályozása által több adót lehetne remélni. Ezért kívánatosnak tartotta, hogy a napszámosok 12 Prot. sess. 1828. jan. 18. No 150.; febr. 11. No 293.; febr. 15. No 328.; febr. 22. No 376.; ápr. 14. No 622. 13 Prot. sess. 1828. febr. 29.; márc. 10. No 408.; ápr. 14. No 634.; A formaságokat előíró nádori parancsot az 1827. nov. I9-i „elegyes" ülésen hirdették ki (Prot. sess. 1827. nov. 19. No 1886.). 14 Prot. sess. 1828. máj. 16. No 913.; aug. 8. No 1346.; aug. 18. No 1394.; szept. 15. No 1548. 1552.; nov. 10. No 1892.; nov. 28. No 1889. 15 Prot. sess. 1828. okt. 20. No 1759. 16 Prot. sess. 1829. jan. 7. No 29.; 1832. ápr. 2. No 640.; szept. 29. No 1897.