Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

4. Adóügy

együtt végezték. 1697-ből ismerjük az első ezzel kapcsolatos büntetést is: egy lakost 100 Ft-ra büntettek, mert marháját az összeírás elől eltitkolta (később ezt 15 Ft-ra mérsékelték).

5 A Rákóczi-szabadságharc alatt szünetelt az összeírás, 1713-ban kezdte meg újból a tanács. Az összeírást házról házrajárva rendszerint a jegyző, az írnok és néhány tanácsos végezte. Az 1715-ös országos összeírást a városi kancellária készítette elő, de ezzel egyidejűleg a városi adóösszeírás is megtörtént.

6 1759-ben a város arra hivatkozva kérte a kamarás fizetésének a felemelését, hogy ő végezte a tized- és az adóösszeírást is. A bécsi udvari kamara 50 Ft-os emeléshez járult hozzá. 1760-ban a város elrendelte a kertek összeírását is, hogy a gazdák „a proportione" azok után is adózzanak.

7 Az 1770-es évektől kezdve a tanács bizottságot küldött ki az összeírás elvégzésére. Tagjai között a jegyzőt (vagy az aljegyzőt) és egy írnokot látunk. Ez a helytartótanács által megkövetelt conscriptio animarumok elkészítéséhez is kapcsolódott. Az összeírok házról házra jártak: az iparosok összeírását a céh vezetőinek a bevonásával végezték; a házakat, földeket a telekkönyv alapján írták össze; az állatok összeírásához a pásztorok nyújtottak segítséget.

8 Az 1780-as évek második felében a királyi biztos és a vármegye fokozottabban szólt bele az adóösszeírásba is: még egy írnok alkalmazását is a biztos engedélyezte. Az 1790-es évektől kezdve az adóösszeírás szervezése és irányítása a számvevő feladata, az összeíró bizottságot azonban mindig a tanács rendelte ki. Magát az összeírást napidíjasokkal vagy a fertálymesterekkel (1815) végeztették.

9 Az összeírok csak akkor kaptak teljes napidíjat („napibért"), ha olyan messze mentek, hogy szállásra nem jutottak haza. Ha csak ebédre nem tértek vissza, akkor fél napibér járt nekik. Ezt is csak akkor fizették ki, ha a számvevői hivatal jóváhagyta. Ha valaki jogtalanul vett fel pénzt, harmadrészét maga, kétharmad részét pedig azok a tanácsosok fizették vissza, akik hibásan utalványoztak.

10 Az összeírásnál ügyeltek, hogy minden földet felvegyenek. 1824-ben az urbárium rendtartója jelentette pl., hogy a Sár utcai házakhoz tartozó és a kanálisig terjedő rétekre nem vetettek ki adót. A tanács a számvevőt és a fenti rendtartót bízta meg, hogy a réteket a II. József-kori felmérésnek megfelelően vegyék adó alá.

11 Számos teendője volt a városnak az 1828. évi országos összeíráskor. Januárban József nádor leiratban kérdezte: mennyi összeíró ívre lesz szükség a városban. A tanács 300 ívet igényelt. Az összeírásra, amely április 14-én kezdődött, a nádor Laky Gábor komáromi tanácsost küldte ki (a fehérvári összeírási tagokat Győr 5 Prot. sess. 1965. aug. 20.; 1697. febr. 22.; Kállay 1973/A. 55.; Ezt más városok is büntették (Pl. Corp. stat. V/2. 370. Kőszeg 1706.). 6 Prot. sess. 1713. jan. 24.; 1715. júl. 9.; júl. 20.; Iktatás nélküli iratok 1715. 7 Prot. sess. 1760. nov. 28.; Kállay 1973/A. 55. 8 Prot. sess. 1770. okt. 22.; 1771. jún. 7. 9 Prot. sess. 1786. dec. 11. No 466.; 1793. márc. 15. No 289.; 1794. aug. 22. No 1044.; 1815. jan. 23. 10 Prot. sess. 1819. febr. 5. No 170. 11 Prot. sess. 1824. aug. 30. No 1347.