Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

A legtöbb gondot kétségtelenül a városon áthaladó orosz csapatok okozták. 1799 szeptemberében pl. a kamarási hivatal 760 Ft-ot költött rájuk; 1800 februárjában 470 font húst ettek meg. A városban kóborló orosz vagy francia katonákat a tanács fogdostatta össze és adta át a legközelebbi katonai parancsnokságnak.

41 1807-ben Olaszországból hazafelé menet mintegy 10000 orosz katona vonult át az országon, nyolc oszlopban, oszloponként 1200—1250 fővel. A tisztek készpénzzel fizettek az ellátásért a vendégfogadókban és más helyeken, de a legénység ellátása a lakosokra hárult. A város a kaszárnyákat üríttette ki a számukra. Az ott levő katonaságot részben a városban, részben a környező falvakban helyezték el. A kincstári pékek, akik az oroszoknak kenyeret sütöttek, a várostól 20 Ft jutalmat kaptak, „mivel ezzel könnyítettek a városi adózó polgárok helyzetén".

42 A beszállásolási kötelezettség nemcsak a katonaságra, hanem a hadifoglyokra is kiterjedt. A kormányzat ui. nem találta még fel a hadifogolytáborokat, hanem a lakosság nyakába zúdította a gyakran nagy számú elfogott idegen katonát. Az első francia hadifoglyok 1742-ben érkeztek a városba. Ezek egy része „különböző betegségbe esett", ezért a város ezeket elkülönítette. Távozásuk után a város térítést kért Hueber főhadbiztostól, mert a betegágyakat el kellett égetniök, „mi által a városnak kára keletkezett". 1743-ban ismét francia hadifoglyokról olvashatunk. 1746-ban a városba érkezett 100 hadifoglyot a kaszárnyában helyezték el.

43 A következő nagy hadifogolyhullám a török háborúk alatt érte el a várost. 1788ban a városi kaszárnyák ablakait vasráccsal látták el és ott helyezték el a török hadifoglyokat, mivel őrzésüket a katonaság a Stockhausban nem tudta megoldani. A következő évben a raktárakat is kiürítették, hogy az újabb 500 török hadifoglyot el tudják szállásolni. A kaszárnyában és raktárakban levő eszközöket a volt pálos kolostorba vitték át.

44 A városba nemcsak török hadifoglyok, hanem menekültek, emigránsok is jöttek. Ezektől elszedték fegyvereiket és figyelemmel kísérték őket, hogy nem kémkednek-e. 1789-ben pl. a megye azzal adott át a városnak kémkedés gyanújával több török emigránst, hogy „helyezze el őket és ügyeljen rájuk". A törököket — elsősorban a járványveszély miatt — a Sóstó melletti majorban helyezték el. A szállásért a város a megyétől térítést kapott, ezért pontosan kellett jelentenie, ha egy török meghalt.

45 Természetes, hogy a francia háborúk a francia hadifoglyok nagy számú megjelenését hozták magukkal. 1800-ban a város a franciák által okozott nagy teher miatt panaszkodott, mivel sok volt a beteg közöttük, amiért a karmelita 41 Prot. sess. 1799. szept. 16. No 1087.; 1800. febr. 28. No 273.; 1806. márc. 14. No. 484. 42 Prot. sess. 1807. dec. 11. No 1420—1421.; 1808. márc. 21. No 375.; jún. 3. No 740. 43 Prot. sess. 1743. okt. 29.; Corr. buch 1742. szept. 25.; 1746. aug. 1. 44 Prot. sess. 1788. dec. 19. No 1807.; 1789. máj. 1. No 529. 45 Prot. sess. 1788. szept. 5. No 1317.; 1789. júl. 24. No 916.; 1790. febr. 8.No 205. 2 Kállay István