Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
3. Gazdasági igazgatás
sét, de nagyobb haladékot kért. Az ígéretet azonban nem teljesítette, ezért 1823 májusában Ujfalusi Imre, a közalapítványi javak praefectusa felmondta Bárándpuszta bérletét. 1824-ben — akkor már 19 504 Ft-tal tartozott a város — a tanács az elmaradásért Poszt Ferenc volt bárándi pénztárnokot hibáztatta, és az ellene folyó perek befejezéséig haladékot kért a praefectustól. 257 Bárándpuszta újabb bérleti árverése 1825-ben volt. A város — teljesen félreismerve a helyzetét — megpróbált évi 6000 Ft-os ajánlattal részt venni, ami semmi sikerrel sem járt. A bérletet 9961 konvenciós Ft-ért, báró Splényi József kapta meg. A helytartótanács leiratban szólította fel a várost, hogy azonnal adja át a bárónak a tavaszi calcaturát, az őszi vetésről pedig egyezkedjenek. Vörös Mihály a közalapítványok jogügyigazgatója pedig arról értesítette a tanácsot, hogy ha a hátralékot nem fizetik meg, perbe idézteti a várost. Erre a város mindössze 31110 Ft-ot kifizetett. 258 1826-ban a közalapítványi pénztár az elmaradt őszi vetés és az ott található épületek váltságaként 3884 Ft-ot jóváírt a hátralékból, ami azonban még így is jelentős összeg maradt. A puszta átadására és becslésére helytartótanácsi küldöttség érkezett, a város részéről a polgámester, a tiszteleti főügyész és a szószóló volt jelen. A város által a bárándi híd építésére tett 397 Ft-ot az átadó küldöttség ugyancsak jóváírta. 259 Miután a fennmaradt hátralékot a közalapítvány 1826—27-ben többször hiába követelte, 1828 szeptemberében a várost a kőszegi kerületi tábla elé perbe idézték. A város a helytartótanácshoz fordult a haladék ügyében. A válasz kedvező volt ugyan, de ez csak egyévi moratóriumot jelentett a fizetésképtelen város számára. 260 A per 1830-ban indult meg, a várost egy kőszegi ügyvéd, Dongó Pál képviselte (az ügyvédvallást postán küldték el neki). 1832-ben született az első elmarasztaló ítélet; a város 76 konvenciós Ft per-, és 30 Ft ügyvédi költséget fizetett. Egyúttal a hátralékos bérleti díj elengedéséért az uralkodóhoz fordult. Úgy tervezték, hogy két választópolgár az országgyűlési követekkel Pozsonyba, majd onnan Bécsbe megy, Lajos herceghez mint királyi helytartóhoz audienciára. Ezzel azonban a választott község nem értett egyet. 261 A per a személynöki szék előtt folyt tovább, amely újból elmarasztalta a várost. 1837-ben viszont megjelent Bering Ignác, a királyi jogügyigazgató helyi ügyvédje, „akit a hátralékos bárándi bérleti díjjal kapcsolatos alkudozásokkal bíztak meg". " 7 Prot. sess. 1821. júl. 2. No 1054.; 1822. jan. 19. No 134. márc. 9. No 414.; 1823. máj. 10. No 765— 766.; aug. 29. No 1306.; nov. 5. No 1608.; 1824. febr. 3. No 220.; nov. 5. No 1608. 2S8 Prot. sess. 1825. jan. 17. No 92.; márc. 14. No 387.; márc. 15. No 91.; márc. 21. No 466. márc. 26. No 491.; ápr. 7. No 528—531.; jún. 6. No 920.; szept. 26. No 1491. 2sg Prot. sess. 1826. jan. 2. No 4.; ápr. 28. No 666.; dec. 18. No 1916.; 1828. márc. 7. No 398.; jún. 27. No 1100—1101. 260 Prot. sess. 1826. dec. 15. No 1884.; 1827. máj. 25. No 898.; okt. 12. No 1657.; 1828. szept. 8. No 1519. 1829. márc. 6. No 365.; jún. 1. No 891. 261 Prot. sess. 1830. ápr. 30. No 669.; máj. 7. No 764.; 1832. jún. 12. No 1159—1160.; 1833. aug. 13. No 1578.; aug. 16. No 1615.; 1834. aug. 18. No 1670.
