Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

3. Gazdasági igazgatás

ellenére — kis fizetése van. A tanács azzal a feltétellel engedte meg, hogy gondot fordít a városi tizedgabona cséplésére.

143 1797-ben több talált állatot — már több mint egy éve — őriztek a majorban. A város egy tanácsnokot bízott meg, hogy árvereztesse el azokat. De őriztek itt régi vasszerszámokat; ezek egy részét a városházára vitték. A majorban idegen lovakat is tartottak. Egy földvári lakos pl. 1798-ban 1 Ft 30 kr-t fizetett két lovának a tartásáért.

144 A városmajorban tároltak városi gabonát — főleg zabot —, búzatöreket, polyvát stb. Itt építettek, épületfa tárolására, egy raktárt. 1828 decemberében a majorban mindössze 26 öl fa volt, ami a télre nem volt elég. A város sürgősen még 50 ölet vett.

145 Itt tartották a városi ökröket, amelyeket rendszerint nagyobb munkák — pl. építkezés, fuvar — elvégzésére szereztek be, majd a munka elvégeztével eladtak. 1728-ban pl. 176 Ft-ért hat ökröt vett a város a kocsik elé. 1732-ben mind a hatot eladták. 1736-ban négy városi ökröt kölcsönadtak kőszállításra a törzsőrmesternek. 1776-ban „az útjavítási munkák jobb elvégzése érdekében", növelték az ökrök számát. 1785-ben, ugyanebből az okból, újabb ökröket vettek. 1788-ban, felsőbb utasításra, az összesét el kellett adni. Az eladás a városmajorban, a tanácsi bizottság jelenlétében történt. 1793-ban azonban már kamarai engedéllyel 12 újat vettek. 1801-ben nem tudták hol legeltetni a városi ökröket, mert a Kommendáns rétet kimérték. Ezért a megmaradt részt árokkal vették körül és ott legeltették a város ökreit, hogy a környező vetésekben ne tegyenek kárt. 1806-ban hat városi ökröt 1200 Ft-ért a sörfőzőház bérlőnője vállalt gondozásra. 1807-ben a tanács úgy határozott, hogy „nyolc darab elvényült ökör ki van mustrálva, el kell adni". A következő évben viszont csak azért vettek Baján néhány szarvasmarhát, mert a majorban sok búzatörek és polyva volt, „ami úgyis veszendőbe megy, ennek hasznosítására jó lennének a marhák". A városi ökröket ökröslegények gondozták, vagy ha éppen nem gondozták, a pincében a terményeket tisztították.

146 Állattenyésztés, legeltetés Miután a város határa csak korlátozott növénytermesztési lehetőséget nyújtott, az állattenyésztés csaknem egyenrangú, ha nem fontosabb ágazatként működött annak ellenére, hogy a legelőterület sem volt bőséges. Ezt az országos jelenséget a 143 Prot. sess. 1776. szept. 13.; 1783. okt. 21.; 1788. júl. 18. No 1125. A városi majorsági házak az 1780-as években a győri út mellett feküdtek. (Prot. sess. 1783. okt. 21.). 144 Prot. sess. 1797. okt. 13. No 1241.; 1798. jún. 16. No 757.; jún. 22. No 776. 145 Prot. sess. 1805. okt. 20. No 1417.; 1806. okt. 30. No 1658.; 1828. dec. 20. No 2140. 146 1 pár ökörbőrt 9, egy pár tehénbőrt 6 Ft-ért adtak el. Prot. sess. 1724. aug. 14.; 1728. ápr. 9,; 1732. márc. 11.; 1736. jún. 26.; 1776. ápr. 12.; 1777.dec. 12.; 1785. jún. 17.; 1788. febr. 8. No 185.; 1793.máj.31. No 784.; 1801. márc. 16. No 381.; 1806. márc. 24. No 546.; 1807. okt. 31. No 1277.; 1808. aug. 17. No 1136.