Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
1. Politikai igazgatás
segítségével minden negyed 12 embert (vulgo Patrul) állított ki, ezekből öt csapatot (cohors) szerveztek. Hogy mi a további teendő, azt Marich Tamás alispántól akarták megtudni: ő azt javasolta, hogy a szervezést tartsák függőben, amíg a budai vagy pozsonyi katonai raktárból nem tudnak fegyvereket szerezni. Ez a válasz nem elégítette ki a magisztrátust; ezért egy tanácsost küldtek a nádorhoz Győrbe. Az események azonban intézkedést követeltek: a tanács nem tudott mást tenni, mint ami különben is szokása volt: a biztonság fenntartására két tanácsosból, a jegyzőből, egy írnokból és négy választott polgárból egy bizottságot állított össze. Ez többször is ülésezett, volt olyan ülése, amelyen 57 napirendi ponttal foglalkoztak. Ilyen tárgy volt a franciák közeledte majd távozása, a császári csapatok mozgása, azok ellátása, a tábori sütőkemencék felállítása, a fertálymesterek mellé kisegítők állítása. A katonai egységek mozgására vonatkozó híreket beiktatták. A nádor — a tanács többszöri kérdésére válaszolva — intette a várost, hogy „maradjanak csendesen, ne engedjék a hamis hírek terjedését és álljanak készen a felkelésre". 9 1809-ben újból háborús veszély fenyegette a várost. Májusban kéréssel fordultak Komárom és Győr városhoz: értesítse őket, ha az ellenség a város felé közeledne. 1809. május 23-án érkezett meg a nádori kancellária 1184. számú leirata, amely szerint az ellenség Bécset már elfoglalta. Ezért az útleveleket szigorúbban kellett ellenőrizni, az ellenség kiáltványait össze kellett gyűjteni, a rendelkezéseket gyorsan és serényen végre kellett hajtani. Arra az esetre, ha az ellenség a városhoz közeledne, a nádor elrendelte, hogy az összes királyi (katonai és kamarai) tiszteket értesítsék és segítsék őket, hogy a kincstári pénzeket biztonságos helyre szállítsák. A korábbi tapasztalatok alapján a nádor megtiltotta, hogy küldöttséget menesszenek hozzá. 1809. június 15-én ennek az utasításnak megfelelően a tanács értesítette az élelmezési praefectust az ellenség közeledéséről. Komárom város pénztárait, közpénzeit „testvérileg" Székesfehérvárra menekítették. 10 Ugyanekkor a tanács határozatot hozott arra az esetre, ha az ellenség betörne a városba. Eszerint a mészárosok és a pékek gondoskodjanak a hús- és kenyérellátásról. A polgárok ne tömörüljenek az utcán, inert ezzel az ellenség túlkapásait segítik elő. Ne járjanak botokkal, fegyverekkel; ezeket a városházán helyezzék el. Egyúttal kijelöltek egy bizottságot a (ellenséges) katonaság ellátására. Egy tanácsost Somogy megyébe küldtek, hogy az „ellenségről tudósítást adjon". 11 A francia invázió által okozott károk pótlására Pozsony (2491 257 Ft) 100000 Ft-ot kapott a bécsi kamarától. Győr részére országos gyűjtést szerveztek. Székesfehérvár 1810-ben 1000 Ft-ot adott a városi pénztárból. A lakosság 429 Ft-ot adott össze. 12 » Prot. sess. 1805. nov. 18. No 1629.; nov. 19. No 1631—1632.; nov. 30. No 1693.; dec. 1. No 1700.; dec. 13. No 1731.; A fertálymesterekről bővebben lásd: Csizmadia 1983. 45. 10 Prot. sess. 1809. máj. 19. No 732.; máj. 23. No 735.; máj. 26. No763.; jún. 15. No 846. 11 Prot. sess. 1809. jún. 15.; jún. 26. No 866. 12 HKA Camerale Ungarn. 574. Fase. 26. 1809. dec. No 85.; Prot. sess. 1810. ápr. 16. No 645.; máj. 20. No 859.; 1811. febr. 11. No 246.; 1814. jan. 21. No 99.
