Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

I. rész A Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis

következő határozat születik: 1. Az erdélyi országgyűlések korábbi módja szerint meg kell hirdetni a diétát, annak időpontjáról és helyéről a Gubernium Steinville főhadiparancsnokkal mint az országgyűlés királyi biztosával együtt határozzon, s hívja is egybe a gyűlést. A diéta első tárgya az adó legyen. 2. Az adó ügyének tárgyalása után az uralkodónak az előző országgyűlésen végrehajtatlanul maradt rendeleteit és Erdély egyéb közügyeit kell elővenni. 3. A perek a diéta alatt folyjanak a királyi táblán s az országgyűlés előtt is. Ennek rendjéről a Gubernium a főhadiparancsnokkal állapodjon meg. 4. Rákóczinak az amnesztia után sem visszatérő hívei ellen hűtlenségi pert kell folytatni az országgyűlésen (ha valami súlyosabb meggondolás nem szól ez ellen). 5. Az országgyűlés királyi biztosa Steinville legyen; ő rendelkezést kapott a proponálandó adó összegét illetően is (ezt a konferenciának az adóval kapcsolatos hatáskörénél tárgyaljuk. Itt jelezte a Konferenz, hogy a katonaság újból rendelkezést kapott a fegyelem betartására, a Haditanács, az Udvari Kamara, a birodalmi főhadbiztosság és az Erdélyi Udvari Kancellária kiküldöttei által kidolgozandó új regulamentumhoz igazodva. III. Károly jóváhagyta a javaslatokat. Sok tekintetben azonos eljárást tapasztalunk a Ministerialkonferenz 1718. január 23-i ülésénél. Királyi biztosul ismét Steinville-t jelölik ki, a gyűlés időpontját ismét neki és a Guberniumnak kell eldöntenie, helyét azonban, tekintettel a pestisjárványra, maga a Konferenz határozza meg Kolozsvárban (intve Steinville-t és a Guberniumot, hogy járványsújtotta vidékről senkit ne engedjenek a gyűlésre). Az országgyűlés kijelölt fő tárgya ez esetben is az adó volt. Ekkor is tárgyalandók voltak perek és más közügyek is (pl. bizonyos pénzfajták értékének ügye); azt azonban a konferencia helyesnek tartotta volna, hogy a gyűlés ne tartson tovább 34 hétnél. Az uralkodó reagálása ez esetben is az egyszerű jóváhagyás. Az 1718. december 27-i ülés csak a királyi biztos személyének (Steinville) megjelölésével és az adó kérdésével foglalkozik e vonatkozásban — a nóvum az, hogy a konferencia, elfogadva e rendek követelését, helyesnek látja, hogy országgyűléseket ne csak Szebenben tartsanak. Az uralkodó ez esetben is megjegyzés nélkül hagyja jóvá a javaslatot. Különleges kérdést vitatott meg az 1723. április 26-i Konferenz-ülés. A hadak téli tartásának időszaka lejáróban lévén, a főhadiparancsnok és a Gubernium megegyezésére bízta, hogy az év első felében országgyűlést tartanak-e, elsősorban az adó megszavazására, kivetésére, vagy ha az országgyűlés hirdetése és tartása már elkésett volna, csak confluxust kellene összehívni az adó ,,és más effélék" ügyének megvitatására (a Gubernium, valamint a törvényhatóságok főtisztjei és követei jelenlétével). Az utóbbi esetben az év novemberére vagy decemberére hirdetnének országgyűlést. Királyi biztos ez esetben is a főhadiparancsnok lenne. III. Károly állásfoglalása ez esetben is az egyszerű „piacet".

307 Az 1725. március 1-i Ministerialkonferenz ismét visszatér a sablonos eljáráshoz, annyi változtatással, hogy most ő jelöli ki az országgyűlés kezdő terminusát (1725. április 9.) és helyét is (Kolozsvárt). A királyi biztos változatlanul a főhadiparancsnok lesz, a gyűlés alatt a törvénykezésnek is folynia kell.

308 Újabb variánst jelent a Konferenz 1727. április 28-i ülése. A konferencia a nyári munkák közeledése miatt ez esetben is őszre tolná el a rendes évi országgyűlést, s a