Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
I. rész A Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis
az Erdélyi Udvari Kancelláriában lévő üresedésekre való jelölést (alkancellár, katolikus referendarius), sürgősnek tartva ezt. Leszögezte, hogy ez nem fog prejudikálni a rendek jelölési jogának. A Gubernium illetményét is érintette a Kancellária felterjesztésének az a pontja, amely szóvá tette, hogy az Udvari Kamara a kincstári jövedelmekből egy meghatározott összeget ígért fizetésekre, s egyben rendelkezést a kurucok javairól (ezek ideiglenesen a Gubernium és a főhadiparancsnok gondjaira voltak bízva); ennek kapcsán a Kancellária az adóösszegről is állásfoglalást várt. Gundaker Starhemberg udvari kamaraelnök döntést ígért ezekben az ügyekben, s ideiglenes rendelkezést a Gubernium alsóbb személyzetének illetménye iránt. Felmerült az ülésen, hogy helyes volna Ignaz Haant leküldeni az erdélyi kincstári igazgatás élére. A szász klérus egy memorialisát a konferencia az Udvari Kamara elnökének hatáskörébe utalta. Johann Klein besztercei bíró kegyelmi ügyében pedig, ami szintén a konferencia elé került, a Haditanács képviselője bejelentette, hogy az ő kiküldötte a főhadiparancsnoktól kért tájékoztatást Klein vétkéről és helyzetéről. 272 A további ülések tárgyait már ügykörönként ismertetjük. Feltehető, hogy 1712-ben foglalkozott a Konferenz egy ülése erdélyi országgyűlési ügyekkel. 273 1713 elején hozhatta a konferencia azt a döntését, hogy a rendek csak 1713. február 24-én gyűljenek össze az országgyűlés folytatására. 274 A Rákóczi-pártiakkal való bánásmód kérdése, a néhány főre olvadt Gubernium kiegészítésével létrejött Deputatio 1711. január 29-i felségelőterjesztésének s ugyanaznap az Erdélyi Udvari Kancelláriához írt levelének nyomán, kancelláriai előterjesztéssel, 1711. április 25-én került a Konferenz elé; állásfoglalása nem ismeretes. 275 Lehetséges, hogy ekkor, de mindenesetre még 1712. június 21. előtt határozott úgy a konferencia, hogy a császár hitére visszatérő volt Rákóczi-pártiak csak jelölés útján nyerhetik el 1703 előtti tisztségeiket (vagy másokat), mert korábbi tisztségeik üresedésben lévőknek vannak nyilvánítva. 276 A kormányhatóságok ügyei között említsük első helyen a Deputatio működésével kapcsolatos észrevételeket. Minden bizonnyal Steinville főhadiparancsnok jelentette azt a Haditanácsnak, 277 hogy a szerv tárgyalásain nincs illő rend, a jelenlévők fel-alá járnak, közbekiabálásokkal, vitatkozással zavarják meg a tárgyalás menetét, nemritkán félbe is szakítják (egyesek kirohannak az ülésről). így az uralkodó tekintélyének ártanak, s a sajátjuknak is — véli a konferencia (1711. október 19.), s eléri Eleonóra anyacsászárnőnél, hogy az intse rendre a Deputatiót. 278 A Gubernium illetményügyeivel (a fentebb már említett eseteken kívül) az Erdélyi Udvari Kancellária egy keltezetlen (1708-ra datálható) előterjesztésében találkozunk 279 és 1715-ben. 280 Itt szóljunk két volt főméltóság ügyeiről. Bethlen Miklós az uralkodóhoz fellebbezte a perében Szebenben hozott ítéletet. I. József erre Judicium delegatumot küldött ki az ítélet felülvizsgálatára, a volt osztrák udvari kancellár, Bucelleni elnökletével azzal, hogy ez a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis útján terjessze határozatát döntésre az uralkodó elé. 281 (A delegatum Judicium állásfoglalásának és ennek konferenciai tárgyalásának nincs nyoma.) 1708 táján foglalkozott a konferencia a kivégzett Johannes Sachs von 6* 83
