Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

I. rész A Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis

működésének kérdésében. Rendi igényeken túlmenő országos sérelmeket tesz szóvá akkor, amikor adó- és hadellátási kérdéseket hoz a Konferenz elé. Egy ország rendjeinek — s bizonyos kérdésekben az egész országnak — követelései, egy nagy egyéniség tálalásában: ez a jellemzője tehát ennek az időszaknak. Ismeretes, hogy ezek az igények nem realizálódtak. 4. 1696. AUGUSZTUS—1697. ÁPRILIS 1696 áprilisa után az erdélyi konferenciák ismét megritkulnak, s jellegük jó ideig specifikus lesz. Az 1696. augusztus 14-i konferencián, amelyen Ferdinánd Dietrichstein herceg főudvarmester elnököl, egyetlen tárgy szerepel: az a rémhír, hogy Erdély végveszélyben van, a Herberstein-ezred fellázadt.

172 Egy hétre rá, 1696. augusztus 21-én ugyancsak Dietrichstein főudvarmester elnökletével tárgyalja egy konferencia-ülés Eszterházy Pál nádor bizonyos követeléseit, köztük azt, hogy az erdélyi kancelláriát „Horvátország mintájára"

173 egyesítsék a Magyar Udvari Kancelláriával. A jelenlevők közül Kinsky, Heinrich Ernst Rüdiger Starhemberg és Seifried Christoph Breuner állásfoglalása ismeretes. A cseh főkancellár szerint Eszterházy memorandumát a kérdésben érdekelt főhatóságokkal kellene közölni, s aztán részletesen kellene foglalkozni vele.

174 Starhemberg és Breuner az ő álláspontjához csatlakozik.

175 A Magyar és Erdélyi Udvari Kancellária egyesítésére ekkor nem kerül sor. Ismét csak specifikus az 1697. április 16-i konferencia tárgyköre. A fő tárgy itt a rendek (egyben a királyi tábla) elnöke tisztének betöltése. Erre a pozícióra a rendek, Bethlen Elek (a főgenerális Bethlen Gergely testvére) halála után, Keresztessi Sámuelt jelölik — a református gubernátor, főgenerális, kancellár mellé, akiket csak a katolikus kincstartó ellensúlyoz, ismét egy reformátust. A konferencia, tekintettel az ellenreformáció erdélyi érdekeire, Keresztessi megerősítése ellen foglal állást.

176 I. Lipót végül is, közel két és fél év múlva, 1699. szeptember 5-én Haller Istvánt (Haller János fiát) nevezte ki e tisztségre. Az 1697. április 16-i konferencia tárgya volt még a kincstári jószágok és Debrecen ügye (ezekről a feljegyzésből bővebb nem vehető ki).

177 5. 1698. MÁRCIUS—MÁJUS (BÁNFFY GYÖRGY, BETHLEN MIKLÓS ÉS APOR ISTVÁN BÉCSI TARTÓZKODÁSA) Ismét külön időszaknak tekintendők azok a hónapok 1698 elején, amikor Erdély három főtisztségviselője, Bánffy György gubernátor, Bethlen Miklós kancellár és Apor István kincstartó részt vesz az erdélyi konferencia ülésein. Ez esetben az a jellemző ezekre az ülésekre, hogy egy (vagy néhány) nagy fontosságú kérdéssel foglalkoznak, s mellettük esetleg aránytalanul kisebb súlyú részletkérdésekkel. Az első ilyen ülés (1698. március 22.) tárgya kizárólag az adó és hadellátás kérdése. Az erdélyi rendek memorialist nyújtanak be az ország adója 1 millió