Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
III. Az 1730-as évek
142 A rendi instructio-terv egyébként is (a már említetteken túl is) a főbiztosság feladatává tette mindenféle katonai túlkapás, visszaélés meggátlását (ha lehet, már a kerületekben, ha nem — mint pl. a főhadbiztosság által katonatiszteknek magáncélokra túl liberálisan utalványozott fuvarok ügyében —, a főhadbiztosnál). 143 A számvétel időpontját a Gubernium határozza meg, s ez a rendek előtt történjék. A tervezet szerzői jónak látták eleve inteni az országos főszámvevőséget: ne tulajdonítson magának jogkört a Guberniumé és a rendeké fe4*tt. 144 A rendi tervezet: G.P 1738:99. 145 „In Consessu Nationali" — olvassuk a rendek 1738. március 30-i feliratában (uo. 1738:121.). 146 Uo. 1738:116. 147 Uo. 1738:121. 148 Az országos főbiztos fizetését évi 2500 RFt-ban kívánta megállapítani, a három adjunctus commissariusét egyenként 700 forintban, a három kerületi biztosét 500-500 forintban, a főpénztárnokét 400-ban és a két írnokét 200-200-ban. 149 A Gubernium felségelőterjesztése: G.P 1738: 121. 150 Uo. 1738:371. 151 Az elnök évi fizetéséül 1500 RFt-ot javasolt, három adjunctusának 700-700 forintot, a protocollistának 200-at, a három írnoknak egyenként 150-et. 152 Az utasításterv: G.P 1738:100. 153 Azelnöknek évi 1000 RFtfizetést javasolt, azadjunctusoknak 500-500-at, a protocollistának 200at, az írnoknak 80-80-at. 154 A Gubernium 1738. március 31-i felségelőterjesztése (benne többek között az országos főszámvevőségi tisztségekre való jelölésekkel és megjegyzéseivel a rendek főszámvevőségi instructiotervezetére): G.P 1738:121. 155 L. erre nézve: Trócsányi Zsolt: Az ellenreformáció Erdélyben 1711-től a felvilágosult abszolutizmus kezdetéig. Theologiai Szemle, 1979.4. sz. (A szerkesztőségnek a szedés hibája miatt uo. az 1979. 5. sz.-ban közölt helyreigazító nyilatkozatával együtt.) 156 G.P 1731:219. 157 Uo. 1734:139. 158 Uo. 1731:158. 159 Uo. 1733:11. 100 Uo. 1731:158. 161 Uo. 1731:174. 162 Uo. 1732:172. 103 Uo. 1732:206. 164 Uo. 1731:262. 165 Uo. 1731:325. 166 Uo. 1731: 372. 107 EK:AG 1731:107. 168 Az idézendő jelzet alatt található rendelkezésben Bács, Jegenye, Tiburc, Kajántó és Bogártelke van felsorolva; az uradalom központja, Kolozsmonostor nyilván már korábban a jezsuiták kezére került. 169 G.P 1733:85. 170 Egy Szolnoki Ferenc nevü somlyai lakost Kraszna megye fiúszéke ítél halálra sorozatos (bár kisebb értékű) lopásai miatt. Több Kraszna megyei katolikus személy, elsősorban a somlyai plébános közbenjárására a megye sedriája elhalasztotta a végleges döntést. Szolnoki ezek után katolizált, javulást ígért, mire III. Károly megkegyelmezett neki, csak 50 botra ítélvén szabadulása előtt. (Uo. 1734:158.) 171 A Gubernium 1731-i javaslataira 1.: Jakab Elek: A pragmática sanctio története Erdélyben. Századok, 1879. 172 A transmigransokra 1.: Teutsch: Geschichte der Siebenbürgischen Sachsen für das sächsische Volk. II. Hermannstadt 1907; Capesius, B.: Märturii despre starea transmigranUlor protestan^ din Austria ín Transilvania in sec. al XVIII-lea. Studii, 1956. 4. sz.; uő: Die Zwangsverpflanzung österreichischer Unterthanen nach Siebenbürgen im XVIII. Jahrhundert. Forschungen für Volks- und Landeskunde 1.1959; Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. Brassó 1903—1918; EK: AG 1734:114. 173 G.P 1736:253.
