Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

III. Az 1730-as évek

1733. március elején, Köleséri halála után került a Gubernium elé;

320 a döntés nem ismeretes. 1733-ban a Cameralis Directio több ízben is fellépett az idegen kereskedők adóügyeiben a Guberniumnál. Előbb (1733. szeptember 17-én) általánosságban vetette fel a kérdést, még az 1733—1734-i adó kivetése előtt vegyes bizottság létrehozását javasolva, amely elé a kereskedöelemek közösségei producálhassanak kiváltságaikról, s aztán számba lehessen venni ezek családjait és vagyonukat, hogy adójukat meg lehessen határozni.

321 1733. november 23-án, I. Lipót 1700-i diplomájára hivatkozva kérte az alvinci bulgár kolónia köztehermentesítését (a 17 alvinci bulgár család 1731 -ben és 1732-ben együtt 400-400 Ft adót fizetett, 1733-ban 500-at), arra is utalva, hogy különben a fiscus látja a dolog kárát, mert a bulgárok elmenekülnek Alvincról.

322 A Gubernium, az alvinci bulgárok összeírását megvizsgálva, el is enged 1731—1734-i adójukból egy jelentős összeget.

323 Ugyanakkor csökkenti a brassai görögök 1734-i adóját 100 RFt-tal.

324 Mikor azonban a Directio 1734. szeptember 18-án, korábbi megkereséseire hivatkozva, az alvinci bulgárok köztehermentességét követeli, a Gubernium elutasítja a kérést,

325 adókedvezményt és köztehermentességet nem tartva azonosnak. 1735 júniusában, a Gubernium és a Cameralis Directio megegyezése alapján, megkezdődik az idegen kereskedőelemek összeírása,

326 de a Gubernium az ezt megelőző hetekben előbb a szebeni görög kereskedőknek, a Directio által pártolt adókedvezmény-kérését utasítja el,

327 majd az alvinci bulgárokét, amely szintén a Cameralis Directión átjutott hozzá.

328 Az összeírás pedig elhúzódik, így amikor a szebeni görögök 1735 nyarának végén ismét az országos kincstári igazgatási szerven át kérnek adókedvezményt a Guberniumtól, az azzal hárítja el a kérést, hogy majd az összeírás után arányosan fognak adózni.

329 Ez válthatja ki a Directio 1735. szeptember 29-i átiratát a Guberniumhoz, amelyben együtt továbbítja a Guberniumhoz a szebeni görög compania, az alvinci bulgárok, a szamosújvári és ebesfalvi örmények

330 panaszát aránytalan adóztatásuk miatt. Minthogy a szebeni görögök és az alvinci bulgárok kivándorlással fenyegetőznek, a Directio azt javasolja, hogy a Gubernium hagyja függőben adójuk felét az összeírás befejezéséig. A Gubernium (1735. november 28-án) elvileg deklarálja: ezek a kereskedők élvezik a haza hasznait, gazdagodnak, legalábbis sokan közülük kétszer-háromszor annyi adót elbírnának, mint amennyit ténylegesen fizetnek; nincs hát okuk kérelmezésre, panaszra. Csak annyit ígér meg, hogy valamit függőben hagy az adójukból összeírásuk végéig.

331 A harc 1736 tavaszán továbbélesedik: egyrészt az idegen kereskedőknek legalábbis egy csoportja az önkényes adócsökkentés fegyveréhez nyúl (számítva a Directio támogatására), másrészt megszólalnak a rendek (a kérdésben legközelebbről érintett szászok). A szebeni görögök 1736 márciusában, a cameralis director rendeletére hivatkozva, a rájuk kivetett adó felét küldik be. A Gubernium természetesen nem fogadja el álláspontjukat.

332 Az 1736. május 11-én kezdődő országgyűlésen viszont a szász tisztek és követek teszik szóvá, hogy a korábban a szászok kezén lévő kereskedelmet a görögök, örmények, rácok „és más külső nemzetek" ragadták kezükbe, nemcsak a külföldi árukét, hanem a belföldiekét is,