Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

III. Az 1730-as évek

esetben a Guberniumhoz rendelkezzék tájékoztatás iránt, az kérjen információt a táblától, s azt véleményes jelentésével együtt terjessze föl. Rangkérdést illetett Pongrácz egy további javaslata: ha az ítélőmestereket az ország rendes bírái (ordinarii regni judices) címével illetik, ez járjon ki a tábla elnökének is. A Konferenz és az uralkodó nemcsak hogy az elnöknek nem adta meg ezt a címet, de az ítélőmestereket is eltörölte azzal az indokolással, hogy a királyi tábla az újjászervezéssel állandóvá válik. Az instructio következő pontja a királyi tábla jogkörét meghaladó perekről, lényegében az országgyűlés bíráskodásáról szólt. A Deputatio tervezete abból a tételből indult ki, hogy az ország törvényei meghatározzák: mely perek indíthatók tetszés szerint alsóbb fórumokkal vagy a királyi táblán, melyek csak az utóbbi előtt, s melyek tartoznak az országgyűlés elé; ezekre hivatkozott is. Ismét átugorva egy, az országgyűlésen egy részletkérdésben folyt vitát, Pongrácznak egy erősen személyes ízű kérdésével folytatjuk: amennyiben a tisztán országgyűlési perekben a rendek elnöke viszi az elnökletet a királyi táblán, a tábla elnöke jelen legyen-e? A Konferenz és az uralkodó egyrészt lényegében jóváhagyta a Deputatio javaslatát, az instructióban tételesen felsorolva az országgyűlés bíráskodása alá tartozó pereket (nota, kiváltságok publicatiói és az ezeknek történt ellentmondások perei, az országgyűlésre utazókon, ott tartózkodókon és hozzátartozóikon történt jogsérelmekért folyó perek, tiszta fiscalitasok productiói, olyan határjárások, amelyben valamelyik érdekeit fél nem látja jónak mandátumokkal, ítélőmesterekkel vagy káptalani személyekkel eljárni, olyan oculata revisiók, amelyekben a szóban forgó tárgy több törvényhatóság, város vagy mezőváros területével kapcsolatos — még ha a peres felek magánszemélyek is — s végül restitutio in integrum-perek tisztségek vagy törvényhatóságok főbírái ellen), jelezve azonban, hogy ezt a kérdéskört a továbbiakban még meg kell vizsgálni.

108 Másrészt azonban a Konferenz javasolta, hogy az uralkodó a köz érdekében tartsa fenn magának a vizsgálat módjának és formájának előírását a felségsértők, az uralkodó és az állam ellen felkelők, várak ostromlói és elfoglalói, gyújtogatok s az állam biztonságát megzavarok ellen — tehát az országgyűlés elé tartozó összes fontosabb politikai perekben. III. Károly elfogadta ezt a javaslatot.

109 Kevesebb izgalmat váltott ki a Deputatio tervezetének a törvényszünetekről szóló 3. pontja. A Deputatio taxatíve felsorolta a törvényszakot, ill. törvényszüneteket,

110 azzal a megjegyzéssel, hogy a havasalji területeken (idesorolta a Székelyföld nagy részét) az aratási törvényszünet később tartandó, továbbá hogy ítéletek, liquida debita és szerződések végrehajtása csak a feriák alatt tilos, a juristitiumok alatt nem, evocatiók és certificatiók feriák alatt is lehetségesek, s a bíráskodás meggyorsítására Szentháromság-vasárnaptól június 2-ig mindenütt törvényhatósági sedriák tartandók (közben a királyi tábla ne ülésezzék). A rendek ehhez annyit tettek hozzá, hogy Fogarasvidék is nyerjen a havasalji székely területekkel azonos eljárást. A Gubernium csak azt látta jónak hangsúlyozni, hogy a királyi tábla a meghatározott törvényszüneteken kívül állandóan működjék, s az uralkodó hatalmazza fel a Guberniumot, hogy rendelkezzék a sedriák ülésezéséről. Pongrácz a kérdésben egyetértett a Gubernium álláspontjával, a Ministeralkonfe-