Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

I. rész A Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis

két udvari kamarai szakember: az Erdély ügyeiben — korábbi biztosi szerepköre révén — verzátus Aichpichl és Komornik, a későbbi br. Kleinburg, Erdély ügyeinek szintén jó ismerője. Az ülések összetételének állandó specifikuma a három erdélyi vezető személyiség jelenléte. A 64 éves, régóta betegeskedő Kinsky itt kap utoljára látható vezető szerepet Erdély ügyeiben. 1699. február legvégén hal meg.

30 Az Erdélyi Udvari Kancellária nyilván nem alap nélkül írja 1699. április 25-én a Guberniumnak: Kinsky halálával „ighen megh akadtak volt az dolghok" — bár ugyané levélben arról is olvashatunk, hogy I. Lipót most Harrach főudvarmestert

31 nevezte ki ,,az Erdélyi dolghokban való praesideálásra", s az 1699. április 24-én jelzi is Káinoki alkancellárnak, hogy pár nap múlva hozzányúlnak Erdély ügyeihez.

32 Harrach ígérete Erdély ügyeinek a Deputationban való tárgyalására vonatkozhatott, ott 1699 májusa elején kerültek megvitatásra erdélyi ügyek, de az erdélyi konferencia ülésének csak 1699 decemberétől van újra nyoma. Az 1699. december 11. és 1704. június 23. közötti időszakból (a következő ismert összetételű ülés időpontja már az 1705-i reform utánra esik) 9 Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis-ülés összetételére vannak forrásaink. Ezek közül 6 esetben Harrach főudvarmester látja el az elnökletet,

33 2 ízben Kollonics érsek és egy esetben az akkor már a Haditanács éléről főkamarásnak felfelé buktatott Mansfeld.

34 A résztvevők között ismét ott találjuk Kollonicsot, Waldsteint,

35 Mansfeldet (mint Haditanács-elnököt és főkamarást). Szintén új ember, de Mansfeldtől elütő egyéniség Dominik Andreas Kaunitz birodalmi alkancellár.

36 A vezető elit „aggastyánjainál" majdnem egy generációval fiatalabb Kaunitz köré csoportosulnak a Birodalom vezetésének gyengeségeit alappal támadó új erők: Gundaker Starhemberg, Johann Wenzel Wratislaw, Philipp Ludwig Sinzendorff, az ekkor már udvari kamarai tanácsos Johann Dávid Palm; őket támogatja I. József és Salm tábornagy is.

37 Ehhez a csoporthoz tartozik, kora és reformerhajlandósága révén, Savoyai Jenő is. Bucelleni tiszte révén újra részt vesz az erdélyi konferencián. Ugyancsak tisztéből folyóan kerül oda az Udvari Kamara új elnöke, Gotthard Salaburg, a Harrach főudvarmester vezette konzervatív tábor jelöltje, az előzőleg már az Udvari Kamarát alelnökként vezető, de még „csak" 37 éves Gundaker Starhemberggel szemben. Salaburgot Villars francia követ tömören „tökéletesen hülyé"-nek nevezi („un parfait imbécile").

38 Gundaker Starhemberg,

39 aki 1699—1700-ban már tagja az erdélyi konferenciának, csak akkor kerülhet ide vissza, amikor Salaburg „imbecillitása" a spanyol örökösödési háború pénzügyi nehézségei közt nyilvánvalóvá válik, s a „fiatalok" kell hogy előrelépjenek. A Salaburggal egy időben leváltott másik aggastyán, Mansfeld helyére lépő Savoyai Jenő egyelőre az erdélyi konferencia egyetlen ülésén jelenik meg (1704. március 5.). Szintén tiszte révén tagja a konferenciának Maximilián Breuner birodalmi főhadbiztos. Egyetlen ízben, 1700. május 11-én vesz részt az ülésen Caprara tábornagy. Meglepő azonban, hogy az Erdélyi Udvari Kancelláriát jó ideig nem hívják meg az erdélyi konferencia üléseire; a Kancellária utólag értesül a döntésekről.

40 Csak