Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

III. Az 1730-as évek

határterületté minősített országban 1790—1811. rendi reformmozgalma, a reformkor, vajon mi lett volna a képe így 1848—1849-nek Erdélyben? A hatvanas évei körül járó, de még nagyon energikus alkancellár majd két évtizedes bécsi tevékenysége során eddigre már erős kapcsolatrendszert épített ki a birodalmi vezető elit egy részével. Feltehetően részben katolikus volta (karrierjében is ez volt egyik fő segítője) tette számára kézenfekvővé a SinzendorfT osztrák udvari kancellárhoz és köréhez való kapcsolódást, részben pedig az a körülmény, hogy ettől a csoporttól több mozgási szabadságot várhatott Erdély ügyeinek intézésében, mint a katonai vezetőktől. Ismét csak katolikussága révén volt kapcsolata III. Károly gyóntatóival. Ezt a kapcsolatrendszert hozta működésbe Bornemissza János azzal egyidejűleg, hogy megtette a vezetése alatt álló kormányhatóságtól követelt hivatalos lépéseket is. Az Erdélyi Udvari Kancellária 1732. június 2-án tárgyalta meg a Haditanács átiratát. Elkészítette a Wallis megbízatása tárgyában a Guberniumhoz küldendő rescriptum fogalmazványát, s a tisztázatot be is terjesztette aláírásra a Prágában időző uralkodónak. Egyben azonban, arra hivatkozva, hogy a Haditanács 1732. május 31-i átiratában nem szerepel minden intézkedés, ami az új rendszer bevezetéséhez szükséges, felségelőterjesztésben kérte III. Károly döntését bizonyos igazgatástechnikainak tűnő, de valójában (igen jelentős) politikai kérdésekben: 1. A Wallisnak szóló rendelkezés az Erdélyi Udvari Kancellárián át történjék-e? Lévén szó itt merőben Provincialia- és Politica-ügyekröl, az adjon-e instructiót neki? (A Kancellária annak kívánt ezzel elébe vágni, hogy Wallis a Haditanácstól kapja polgári megbízatását is.) 2. A Guberniumon kívül a rendekhez is intézendő-e rescriptum Wallis megbízatásáról, vagy a Gubernium tegye-e közzé ezt, a rendekhez csak országgyűlés idején lévén szokás királyi rendelkezést küldeni? (Itt a Kancellária egyszerűen megcsipkedte a Haditanácsot tájékozatlansága miatt.) 3. Wallis személyesen legyen-e jelen a Gubernium ülésein s ő elnököljön-e, vagy az uralkodó által már kijelölt ideiglenes guberniumi elnök, Sorger Gergely erdélyi katolikus püspök

11 terjessze-e elébe a Gubernium határozatait és véleményeit? (A második megoldás viszonylagos önállóságot biztosított volna a Guberniumnak a főhadiparancsnokkal szemben.) 4. Wallis is aláírja-e a Gubernium felségelőterjesztéseit és rendelkezéseit, vagy az új gubernátor kinevezéséig maradjon-e meg a Kornis halála óta gyakorolt aláírási mód? (Itt is a Gubernium viszonylagos önállóságáról volt szó — de arról is, hogy maga az Erdélyi Udvari Kancellária sem kívánta azt a rendi felháborodást, amit a rendeletek Wallis által való aláírása váltott volna ki.) 5. Az Erdélyi Udvari Kancelláriához irányítsák-e a Gubernium felségelőterjesztéseit, az eddigi gyakorlat fenntartásával? (A változás a Kancellária létét fenyegette volna). 6. Wallis neve is szerepeljen-e a Guberniumnak küldött rescriptumok címzésében, vagy a címzés a korábbi maradjon? (A Kancellária kérdése itt is a főhadiparancsnok megbízatásának némi „devalválását" célozta.) A Kancellária felséglőterjesztése azonban nyíltan is szól a Wallis megbízatása 25* 387