Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
III. rész Három Habsburg-berendezkedés Erdélyben
követe, idejében felérkezve az ülésre, el tudta érni megyéje adójának csökkentését (Káinoki Sámuel erdélyi udvari alkancellár is több helyütt közbenjárt értük). Közép-Szolnok, Kraszna megye és Kővárvidék követei késve érkeztek Pozsonyba, „azokat meg terhelték" — írja az Erdélyi Udvari Kancellária a Guberniumnak 1698. október 11-én. A Kancellária Eszterházy Pál nádor és Kinsky támogatását kérte az ügyben. 84 Az eredmény nem ismeretes. A Partium igazságszolgáltatási hovatartozásának kérdése is felmerül 1698-ban. A magyar országbíró rendelkezik (feltehetően bírói parancsot küld) Máramaros megyéhez. A Gubernium erre (1698. augusztus 9-én) közli a megyével: ők „Országúi" nem járulnak hozzá, hogy az országbíró oda rendeletet küldhessen. 85 1700 végére a Partium igazgatását illetően az a helyzet alakul ki, hogy Máramaros, Kővárvidék, Kraszna és Közép-Szolnok megye közigazgatás (az adóügyet kivéve) és bíráskodás tekintetében Erdélyhez tartozzék, az adóügy és a kincstári igazgatás vonatkozásában pedig a magyarországi kincstári igazgatás alá. Speciális Zaránd megye egy részének helyzete: Halmágy és Deszni vidékét, visszaszerzésük után, a budai kamarai adminisztráció alá rendelték, majd az aradi vár építésére kiküldött udvari kamarai bizottság alá. 86 Nyilván ez az állapot sem végleges azonban, hisz a rendek 1701-ben nemcsak azt követelik sérelmi összeállításukban, hogy a Partiumot az adó tekintetében is kapcsolják vissza Erdélyhez, de azt is, hogy ne helyezzenek oda magyarországi főispánokat, s ne küldjenek oda eljárásra magyarországi ítélőmestereket. 81 A Gubernium pedig 1701 vége felé Halmágy és Deszni kerületének Erdélytől való elszakítását sérelmezte. Ezt a kérdést I. Lipót a karlócai béke nyomán új államhatárt kijelölő Commissio Confiniaria hatáskörébe utalta. A Gubernium és az erdélyi rendek 1702. október 6-i feliratukban újra szóvá teszik a Partium adója Erdélytől való elvételének sérelmes voltát 88 — eredmény azonban nem születik. A Partium kormányzati hovatartozása az 1700 körüli marad az időszak végéig. 3. A KORMÁNYSZERVEK KIÉPÜLÉSE a) Az Alvincziana Resolutio és a Gubernium A kormányzati rendszer kiépülése (amelyről elmondottuk már, hogy kezdetben fő vonalaiban szorosan kapcsolódik az 1690 előttihez) mindjárt a Diploma Leopoldinum első változatának kiadása után megkezdődik. Az 1691. január— februári országgyűlés jelölést tesz a Diploma szerinti főtisztségviselőkre és kiegészíti a tanácsi rendet, azaz a guberniumi tanácsossá átminősített korábbi fejedelmi tanácsurak mellé újakat jelöl. A gubernatori tisztségbe Bánffy György, I. Apafi Mihály major domusának, az 1674-ben kivégzett Bánffy Dénesnek a fia kerül. 89 Gubernatorsága Bethlen Gergely és Elek támogatásának, azaz az egykori Rákóczi—Kemény-pártnak köszönhető, s egyben Bethlen Miklós tulajdonképpen soha nem szűnő népszerűtlenségének is — amit most talán a Diploma Leopoldinum bizonyos rendelkezéseivel kapcsolatos
