Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

II. rész A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica (1719—1745) és erdélyi hatásköre

várakozáshoz a déli határon áruraktárakat kell építeni. Azt is szükségesnek tartja jelenteni az erdélyi kincstári igazgatás vezetője, hogy a kereskedők sokallják a 21 napot, s el fogják kerülni Erdélyt, az ország kárával. A bizottság (1721. augusztus 22-én) úgy foglal állást, hogy (diplomáciai forrásból s máshonnan is biztos hír lévén róla: a Török Birodalomban is megszűnt a járvány, s a 21 napos várakozás valóban károsnak tűnik) a Haditanács és az Udvari Kamara keresse meg a Sanitätshofkomission felett felügyeletet gyakorló Osztrák Udvari Kancelláriát, hogy az az egészségügyi bizottság útján vizsgáltassa ki: megszüntethető-e a 21 napos várakozás, vagy legalábbis a közjó sérelme nélkül megrövidíthető-e? Haannak olyan rendelkezést kívánt adni a bizottság, hogy a Virmont-tal való megbeszélés után jelölje ki a határ legmegfelelőbb pontján a lerakóhelyeket, a vesztegzár idejének tekintetében pedig várja meg a felsőbb döntést. 1725-ben csak helyi egészségügyi rendelkezések anyagi velejárójával foglalkozik a bizottság. Königsegg főhadiparancsnok és Viechter cameralis director 1724 végén bizonyos járványgyanús haláleseteknek véve hírét Déva környékéről, odaküldte Klettenhammer országos törzssebészt (Stabs- und Landchirurgus), s ez meg is szüntette a járványt. Most a főhadiparancsnok és Viechter a Klettenhammer által felhasznált saját gyógyszerek árának megtérítését várják, s napidíjak fizetését neki. A bizottság dolga (1725. szeptember 27-én) csak az volt, hogy jóváhagyja ezeket a kifizetéseket. 1731-ben három ízben is foglalkozik a bizottság ily típusú ügyekkel (1731. május 4., június 7., július 19.);

95 mindegyik esetben Wallis főhadiparancsnok és Andlern, majd Rebentisch cameralis director közös jelentéséről van szó, arról, hogy a változatlanul erdélyi országos törzssebészként működő Klettenhammert előbb a Szeben melletti Kiscsürre, majd Fogaras vidékére küldték ki egy járványgyanús betegség megszüntetésére, amit az eredményesen el is végzett, s most gyógyszerköltségei megtérítését és javadalmazását kérik — a bizottság pedig, tekintettel a költségek csekély voltára is, engedélyezi a kérteket, de minden esetben szükségesnek tartja figyelmeztetni a főhadiparancsnokot vagy vele együtt a kamarai igazgatót is, hogy az ilyen ügyek finanszírozása Provinciale-ügy. így érthető, hogy a későbbi járványokkal kapcsolatos ügyintézés már nem szerepel a bizottság jegyzőkönyveiben. Erdélyi postaügyek egyetlen esetben szerepelnek a bizottság előtt (1721. május 21.)Külön ügyköre volt a bizottságnak a római és görög katolikus egyházi ügyeké, ideértve az ellenreformáció támogatását is. Az első ilyen ügy a Mártonffi György r. k. püspök halála (1720) után követett, ill. követendő vagyonjogi eljárás. Haan maga is zavarban volt: mióta az erdélyi kincstári igazgatást vezette, ilyen eset nem fordult elő a gyakorlatában. A főhadiparancsnok előzetes tudtával ugyan zár alá vétette az elhunyt püspök javait (egy százados, Macskási főharmincados és 3 kanonok jelenlétében), készpénzét s ezüstkészleteit átvitette a pénzverőházba, összeíratta a püspök többi javait, rendelkezett szolgái járandóságainak kifizetéséről s a püspöki uradalom jövedelmeinek igazgatásáról, de (1721. szeptember 8-án) jóváhagyást tartott szükségesnek kérni az Udvari Kamarától addigi intézkedéseire, s utasítást arra nézve, hogy mi száll a püspök vagyonából a fiscusra, kell-e