F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

Száraz Erzsébet által algíri rabok kiszabadítására (200 Ft) Löwenthal Jakab a galgóci szegények segítésére (123 Ft) Fekésházy Mihály tokaji kamarai uradalmi ügyész 1848-ban tett alapítványt a magyar nyelv fejlesztésére, 9000 Ft-ot. Karliczky Albert — bánságbeli r. k. elemi iskolai tanítóknak a nyugdíjintézetbe való kerülésére (készpénz 286 Ft, kötelezvényben majdnem 17000 Ft) horvát alapok — árvák, iskolák, Zágráb megyei kórház, Várasd megyei kórház, kereskedelmi stb. célokra. Ezeknek a kezelésére a minisztériumnak rendezett számvevőség esetén sem lett volna módja a hadiállapot miatt. Kiss—Jankovich — erről az alapról külön kell szólnunk, hiszen a legjelentősebb, több mint 1 millió Ft-nyi készpénzből és kötelezvényből álló tőkével rendelkezett. A nemeskéri Kiss és a Jankovich család 1791-ben oktatási és felebaráti céllal hozta létre.

27 A Belügyminisztérium a tekintélyes alap ügyeinek intézésére külön választmányt hozott létre; ebben Zoltán államtitkár és Házmán országlati osztályigazgató tanácsos Kiss Miklós családi megbízottal és néhány beosztott tisztviselővel dolgozott.

28 A kormány Debrecenbe távoztával Kossuth — már onnan — úgy rendelkezett, hogy az alap iratait és értékeit adják át a Pénzügyminisztériumnak, amely azt a többi értékhez hasonlóan őrizze. Iratokat csak a családi megbízottnak adhattak ki. A szóban forgó értékeket és iratokat a pénzügyi főpénztáros vette át, de — sok más értékhez hasonlóan — ez is Pesten maradt és az osztrákok kezére került.

29 A Belügyminisztérium külön osztályaként is említették, de nem az volt az országos levéltár, hanem e minisztériumhoz beosztott szakhivatal. Noha eddig—és még ezután is sokáig — az országos levéltár egyet jelentett az archívum regnivel, a nádorok gondjára bízott ország levéltárával, az első felelős minisztérium kormányzata idején történtek lépések e levéltár kibővítésére.

30 A régi országos levéltár magában foglalta az archívum regnit, a palatinalét és az archívum iudicum curiae-t. A nádor legfelsőbb irányításával az országos levéltárbeli tisztviselőkön kívül a helytartótanács foglalkozott levéltári, törvényhatósági levéltári ügyekkel.

31 Az országos levéltár levéltárnoka 1825-től Kovachich József Miklós, a jeles történetbúvár volt, mellette egy allevéltárnok dolgozott, Maros György. Fizetésüket az ország pénztárából kapták, amely szintén 27 KLÖM XIV. 80. 28 Házmánt az alap miniszteri biztosául 1848. máj. 20-án nevezte ki Szemere. Az előző családi ügyvivő, Kiss Sándor ajánlatára nevezte ki Kiss Miklóst „kezelő és számadó igazgatóvá" jún. 6-án a belügyminiszter. Bm, Közig. 1848:8. kfő, 139. tétel. 29 KLÖM XIV. 80.; Pm, Pénztári 1849:290. pü. sz. Kossuth rendelete; a pénzügyi átvételről: Pm, Pénztári 1849:9623. pü. sz. 1849. jún.-ban kezdték az alap iratait keresni, mert az egyik családtagnak szüksége volt azokra. Uo. 1849:7981. pü. sz. Kovács Pál beadványa. 30 Az országos levéltár történetéhez lásd: Ember 1956.; Fábiánné 1970. 31 A nádorok levéltárában az országos levéltár szervezeti, ügyviteli kérdéseire vonatkozik az Archívum regni fond. (N 42.) 1753—1848. A helytartótanács ilyen irányú tevékenységére lásd: Htt-i ism. Itár.