F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

a nádor felügyelete alatt volt. A felelős minisztérium megalakulása után az országos levéltár ügyeit a nádor a belügyminiszterrel intézte közösen; közelebbről: a közigazgatási osztály teendői közé sorolták. A minisztériumoknak 1848-ban különösebb tervei nem voltak a levéltárakkal, a kormányszékek iratanyagával. Az ilyen irányú intézkedéseket 1848-ban az aktualitás szabta meg. A következő problémák adódtak: a minisztériumok úgynevezett közös irattárát jelentő helytartótanácsi levél- és irattár kezelésének megoldása a Belügyminisztérium által, úgy, hogy valamennyi minisztérium használhassa; a kancelláriai levéltárak leszállítása Bécsből és elhelyezése a magyar fővárosban, s nem utolsósorban használhatóvá tételük a lehető legrövidebb időn belül. Májusban az is felmerült, hogy a kamarai levél- és pénztárat egyesítik a nádor hatáskörébe tartozó országos levéltárral és országos pénztárral, de erre végül is nem került sor.

32 A Nemzeti Múzeum vezetője, Kubinyi Ágoston igazgató, történeti szempontból fontolgatta, hogy nem lenne-e kívánatos régi iratok kiválogatása a kincstári levéltárból; ehhez oklevelek, hiteles helyek és más hivatalok pecsétnyomói, Mátyás király, a Zrínyi, a Nádasdy család levéltárához tartozó iratok jöttek volna számításba.

33 A kancelláriai iratok Pestre szállításának elhatározásában egyrészt biztonsági okok, másrészt az játszott közre, hogy a bérelt bécsi Batthyány-házban elhelyezett magyar kancelláriai iratokat a bérletnek az ausztriai igazságügyi minisztérium által történt átvétele miatt el kellett szállítani. Augusztus 20-tól került sor a költöztetésre. Az iratokat az erdélyi kancelláriai iratokkal együtt, jegyzék mellett, hajóval szállították Magyarországra októberig folyamatosan. A magyar fővárosban az iratok szokásos szomorú sorsa várt rájuk: elég szűkös körülmények között helyezték el őket a régi országházi épületekben. A gondozásukkal megbízott belügyi irodaigazgató Jakab István körülbelül 2000 mázsára becsülte a leszállított iratok mennyiségét.

34 Az iratok rendbeszedése, selejtezése, jegyzékelése és végleges elhelyezése azonnal elkezdődött Budán, s ezt a munkát egy írnok még az osztrákok bevonulása után is 32 A nádor Batthyány Lajoshoz, máj. 6-án: István nádor ha, Miniszteri 1848:1076. sz.; Batthyány a pénzügyminiszterhez máj. 14-én: Batthyány min. eln. iratai 1848:180. eln. sz.; Kimutatás a kamarai levéltár 1848. dec-i személyzetéről, 1849. jún. 22-i dátummal: Pm, Duschek iratai 111/23. sz. 33 Kubinyi Ágoston a Honvédelmi Bizottmányhoz, 1848. dec. 20.: OHB 1848:6086. eln. sz. 34 Az iratok bécsi elindítására: Külügyminisztérium a belügyhöz, 1848. aug. 3.: Király személye kör. mm, Elnöki 1848:793. eln. sz.; Külügyminisztérium elnöksége a kebelbéli díjazó hivatalnak, 1848. aug. 7., 9.: Uo. 1848:844., 855. eln. sz.; a külügy a volt erdélyi kancelláriai levél- és irattári igazgatónak: Uo. 1848:941. eln. sz. A szállítás ügyeit Bécsben Pulszky intézte. Szemere aug. 30-án nyugtázta, hogy az első szállítmány aug. 26-án megérkezett Pestre: Uo. 1848:1211. eln. sz. Az iratok elhelyezési nehézségeiről, elhelyzéséről okt. 23-án részletes jelentést írt Jakab István Kemény államtitkár részére: Bm, Közig. 1848:76. kfő, 59. tétel, osztrák igazolási eljárása során is szólt erről: Abszolutizmuskori Itár, Disciplinar Comité A. cs. 15. sz. Az iratokat a nagy országháznak nemcsak az iratok elhelyezésére szolgáló termeibe, hanem a farsangi mulatságok idején éttermi helyiségül használt ún. credenz-szobákba is berakták a nádor engedélyével, azzal a kikötéssel, hogy a farsang idejére ezeket onnan ki kell rakni. 1849-ben azonban nem került sor farsangi büfére a nádor termeiben... Jakab István jelentése és a nádor Paulekovich József országházi felügyelőnek: István nádor ha, Miniszteri 1848:2330. sz. aug. 30.