F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
II. Batthyány Lajos miniszterelnöksége (az első magyar felelős minisztérium),1848. április 11.—szeptember 11.
hozzájárultak kifizetéséhez. 70 A fizetéseken kívül csekély dologi költségnél több nem terhelte a miniszterelnök költségvetési rovatát: szállásbér (az Országos Nemzetőrségi Haditanáccsal együtt) a Horváth-házban (ma Kossuth L. u. 3. sz.), nyomtatványok. Az összes kiadás 1848. második félévére 41 750 Ft lett. 71 5. AZ OSZTRÁK MINISZTÉRIUM AUGUSZTUS 31-1 MEMORANDUMA A magyar minisztérium önállóságának érvényesítése kezdettől fogva az osztrák udvari körök és a minisztérium ellenérzésével és ellenlépéseivel találkozott. E lépések nem minden esetben mutatkoztak meg leplezetlenül sem a politikusok, sem a közvélemény előtt. Számos ilyen előzmény után az osztrák minisztérium augusztus 31-én kelt emlékirata derített fényt az osztrák véleményre és szándékokra az önálló magyar kormányzati törekvésekkel kapcsolatban. Az emlékiratot az osztrák birodalmi érdekek egyik kiváló szolgája, Pipitz államtanácsos fogalmazta meg. Az osztrák minisztertanács augusztus 27-i ülésén világosan meghatározta az emlékirattal kezdődő manőver célját: az osztrák és a magyar minisztériumok között tárgyalásoknak kell kezdődnie arról, hogyan lehet végrehajtani az osztrák-német és a magyar minisztérium egyesülését, illetve milyen intézkedések szükségesek ennek előkészítésére. Az egyesülésnek pedig a régi kormányzati alapelv, a pragmatica sanctio teljes érvényre jutása érdekében kellett megtörténnie. A pragmatica sanctio az osztrák értelmezés szerint egyrészt a birodalom összérdekeinek feltétlen érvényesülését, másrészt pedig a magyar alkotmány tiszteletben tartását jelentette. E kettő nem állhatott ellentétben, azaz nem férhetett kétség a birodalmi érdekek elsődlegességéhez, ami pedig egyet jelentett a magyar érdekek alárendeltségével. Ebből az elvből kiindulva az emlékirat kifejtette, hogy a pragmatica sanctio értelmében a legfelsőbb kormányzásnak egységesnek, azaz osztrák központúnak kell lenni mind a had- és a pénz-, mind a külügy vonatkozásában, amelyek a kormányzás leglényegesebb ágai. A magyar minisztérium által okozott bajok fő forrásául a pragmatica sanctiót ért számtalan kisebb sérelmen kívül a nádori királyhelyettesítés lehetőségét, és a Magyarország által kezelhető pénzügyi és hadügyi tárgyak pontos meghatározásának hiányát jelölte meg. A nádor királyhelyettesi funkcióját eleve olyannak ítélte meg az emlékirat, mint ami szükségszerűen csábít „pártütő" cselekedet véghezvitelére. Az említett kormányzati tárgyak törvénybeli konkretizálásának hiánya a magyar minisztériumot sújtotta legjobban, de Ausztria természetesen nem a magyarok szempontjából hiányolta ezt, hanem azt sérelmezte, hogy a törvény nem 70 Aug. 31-i ülés. Beér—Csizmadia 210. 71 Az összeg valamivel kevesebb volt a tervezettnél. Batthyány min. eln. iratai 1848:318. eln. sz.; KLÖM XII. 498.
