F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
II. Batthyány Lajos miniszterelnöksége (az első magyar felelős minisztérium),1848. április 11.—szeptember 11.
domborodott ki az új törvények által létrehozott lényeges változás, a személyes felelősség. Az 1848:111. tc. 38. §-a értelmében a miniszterek fizetéséről a nádornak kellett intézkednie, s ez április 22-én „királyi helytartói rendelvényként" napvilágot is látott. Alapjául a minisztertanács április 17-i javaslatai szolgáltak. 18 A miniszterelnök évente 20000 Ft fizetést, az országgyűlés idejére havonta 2000 Ft asztalpénzt kapott. Ez utóbbi afféle reprezentációs alapul szolgált. A külügyminiszter évi 16000, a többi miniszter egyenként évi 12000 Ft-ot vehetett fel. Számukra — a többi minisztériumi tisztviselővel ellentétben — sem napidíj, sem útiköltség nem járt. 19 A fizetések megállapításába áprilisban az országgyűlés még nem szólhatott bele; vitára az 1848—49-es költségvetés tárgyalásakor, augusztusban került sor, de végül is elfogadták a fizetések összegeit. Különösen a miniszterelnök asztalpénze körül alakult ki vita. A miniszterek és az államtitkárok fizetését is csökkenteni kívánták (utóbbiaké egyöntetűen évi 6000 Ft volt); a miniszterekét évi 8000-re, a külügyminiszterét 12000-re, az államtitkárokét 4000-re óhajtották leszállítani. 20 Az új minisztérium első intézkedéseit egyedül Batthyány Lajos miniszterelnök foganatosította. Körlevele a törvényhatóságokhoz kinevezése napján, március 17én kelt, s abban a közrend megőrzésére hívta fel a hatóságokat. Batthyány Lajosnak kinevezése szerint is ez volt elsődleges feladata addig, amíg a miniszteri törvény elkészül. 21 A minisztériuma alakításához kiszemelt egyének „miniszterjelöltek" voltak egészen április 7-ig. Batthyány az ő körükből óhajtott életre hívni a végleges 18 1848J49-Í Mm, Vegyes Egész mm., másolat. " István nádor lia. Miniszteri 1848:916. sz. 20 Országgyűlési tárgyalások, 1848. aug. 31. Közlöny, 1848. szept. 2., 3. Az osztrák ideiglenes kamarai igazgatóság számvevőségének 1849. márc. 8-i kimutatása szerint a miniszterelnök asztalneműjére összesen 8529 Ft-ot költöttek. E címen szerepelt még egy 13010 Ft-os átutalás is Bécsbe különféle asztali készletek megrendelésére. Ez utóbbi tételnek azonban Bécsben nem jutottak a nyomára 1849 márciusáig. Az értékes asztalneműt 1848 szeptemberében a királyi várba szállították, ahonnan minisztériumi rendeletre részben a kereskedelmi bank, részben a (kamarai) főpénztár őrizetébe került. 1849 elején Almásy Cameral-Verwalter Havas biztossal egyetértésben az ezüstöket a banktól átszállíttatta a főpénztárhoz, valamint — a királyi jogügyigazgatóval megegyezően — a még a Batthyány szállásán lévő asztalneműt átvitette a többi letéti tárgyhoz. Abszolutizmuskori Itár, WindischGratz, Általános 1 164/PAS sz. 21 Batthyány min. eln. iratai 1848:1. eln. sz. Második körlevele márc. 19-én kelt, ugyancsak a törvényhatóságok elnökeihez. Népszerű emberekből állandó bizottságok kinevezését javasolta, amelyeknek elsősorban a törvényjavaslatok ismeretesét, népszerűsítését jelölte meg feladatul. E bizottságok figyelmét előre is felhívta a jobbágyok követeléseinek visszaszorítására, a földesurak elégedetlenségének csillapítására. Uo. 1848:29. eln. sz. Pozsony 2. A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉNEK MEGINDULÁSA. A RÉGI KORMÁNYSZÉKEK MŰKÖDÉSÉNEK UTOLSÓ SZAKASZA