F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
II. Batthyány Lajos miniszterelnöksége (az első magyar felelős minisztérium),1848. április 11.—szeptember 11.
megerősítésig egy olyan bizottmányt, amely „a jelen rendkívüli körülmények között a közcsend és rend érdekében... mindazon intézkedési hatósággal felruházhatva]... az egész országban és kapcsolatos részeiben a rend fenntartásit]" elérheti. 22 Az ötlet tehát Batthyánytól származott; az ő ösztönzésére adta ki a nádor március 23-án rendeletét, amely lehetővé tette az „ideiglenes rendőri országos bizottmány" megalakítását. Először csak Klauzál és Szemere neve merült fel, majd Batthyány felkérte még Nyáryt és Pulszkyt, akik a Belügyminisztérium, illetve Pénzügyminisztérium vezetőjelöltjeiként is szerepeltek akkor. 23 Nyáry Pál nem vállalta ezt a megbízatást sem. A nádori rendelet március 23-án hívta életre a miniszteri bizottmányt; Pestre 25-én érkezett Klauzál és Szemere. 24 Mind a nádor, mind Batthyány Lajos ideiglenes rendőri bizottmányról beszél, de végül is a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány elnevezés lett általános és maradt fenn, noha a rendőri elnevezés világosabban mutatja tulajdonképpeni feladatát. Működési köre ugyan az egész országra kiterjedt, de elsősorban Pestre korlátozódott. A minisztérium a nemesi országgyűlés szülötte volt, illetve lett, s nem ok nélkül idegenkedett egészen kezdeti működésekor is a valóban forradalmi fővárostól. A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány elsősorban a pesti eseményekről tájékoztatta a pozsonyi miniszteri vezérkart; ezekről közvetlen tudomása volt. Levelezett az ország törvényhatóságaival is, ezeknek a híreit — mivel általában hatáskörén kívül estek — továbbította Pozsonyba; intézkedéseket alaprendelete szerint csak a közcsend területén foganatosíthatott. 25 Hozzászólt a bizottmány az országgyűlési tárgyalásokon előkerült kérdésekhez: figyelmeztetett a státusadósság vállalásának, a nemesi előjogok megtartásának veszélyeire. Pesten a bizottmányi tagok érezték, hogy a főváros lakosságának hangulata forradalmi; sürgették az országgyűlést a törvények mielőbbi megalkotására, az országgyűlés befejezésére, az új rendszer beindítására. A miniszteri bizottmány április 20-án, a minisztériumi gépezet beindulásakor letette hivatalát; átadta a feladatokat az új hivatali adminisztrációnak. A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány átmeneti megoldás volt mind időbelileg, mind feladatait tekintve, olyan szerv, amely a miniszterelnök segítségéül 22 Batthyány Klauzál Gáborhoz, Pozsony, 1848. márc. 23. Széchenyi család lia, Széchenyi I. gyűjtemény 12. cs. Másolat. A MOIB-ról lásd: Meszlényi. 23 Nádori rendelet: Batthyány min. eln. iratai 1848:209. eln. sz. Batthyány idézett levele Klauzálhoz: Széchenyi család Ita, Széchenyi I. gyűjtemény 12. cs. Csengery egész valószerűtlenül adja elő Szemerének egy levele alapján a kinevezés ügyét: „K(ossuth) ... irigylé tőlem e provinciát, oda igtatá tehát e sorok közé Klauzál nevét élőmbe, s Pulszkyét és Nyáryét utánam" Csengery 1870. 273. 24 Batthyány min. eln. iratai 1848:168. eln. sz. márc. 26. Buda. Schmidt Ferenc városkapitány jelentése. 25 Márc. 29-i jelentésében a 25-i zágrábi gyűlésről tájékoztatta a miniszterelnököt. A kérdés hatáskörén kívül esett, intézkedést kér. Uo. 1848:154. eln. sz. Márc. 30-án figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy a bányavárosokból esetleg aranypénzt visznek ki a határon túlra. Uo. 1848:156. eln. sz. A MOIB gyors intézkedést is foganatosított hatáskörén kívül, pénzügyben: lefoglalta a kamarai pénztárak készleteit, hogy az országban maradjon. Ez már nem volt a közcsendre ügyelés, legalábbis nem a bécsiek által vett értelemben. PH, 1848. márc. 31.
