F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
XIV. Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium
feladat teljesítésében. Megújított osztályigazgatói kinevezése június 1-től lépett életbe, de addig is vezette a közlekedési minisztériumot. A postai ügyeket a közlekedési minisztérium május második felében vette át. Hamarosan, május 31-én a minisztertanács úgy határozott, hogy a postaügyek teljes egészükben a Pénzügyminisztériumhoz kerüljenek. Az alatt a rövid idő alatt, amíg a postai ügyek e tárcánál voltak, az osztályigazgatói feladatokat Kovács Lajos látta el. Mellette találjuk a Madarász-hivatalnokok közül Kovachich Kandid tanácsost, Dalnoki Gábor és Gánóczy József fogalmazókat. Utóbbi kettő a közigazgatási-adminisztratív részleget alkotta 3 segédfogalmazóval, 1 iktatóval és 3 írnokkal. A számvevőségbeliek közül 2 bíráló számtisztet és 4 írnokot, a postajárási irodában 1 írnokot találunk. (Összesen 17 fő.) 49 A minisztérium 1849. június 2-án vagy 3-án utazott Pestre. 50 A munka a fővárosban állítólag június 7-én meg is indult, de csak az igazgatási osztályokban. 51 A Debrecenben május végén történt néhány kinevezés után újrarendezés is csak ezekben az osztályokban történt, június első felében. Csány a műszaki személyzet megoldatlan helyzetével egyelőre nem foglalkozott. Ők amúgy is továbbszolgálók voltak, s az ilyenek véglegesítését már 1848-ban is nyugodtabb időkre halasztgatták. Adataink szerint a minisztérium megbontotta a Széchenyi által kiépített kettős osztálytagozódást, az igazgatási és műszaki osztályok merev elkülönítését. 52 Egyedüli osztályfőnök volt minden osztályban — quasi államtitkár — Kovács Lajos, osztályigazgatói rangban. Ő végezte a minisztérium teljes adminisztratív irányítását; Csány mindenben rá hagyatkozott. Akármelyik osztály iratait vesszük kézbe, a kiadmányozás jogát szinte kizárólag Kovács gyakorolta, Csány sosem; az egyes osztálytanácsosok közül is csak Gruber Kamill a vasúti osztályban. Kovács Lajos mellett három tanácsos dolgozott az egyes osztályokban, de nem osztályigazgatói rangban. Ezek voltak: a középítészetiben Berde Mózsa 53 az áruló Havas József helyére lépve; Gruber Kamill a vasútiban és Hieronymi Ottó, aki ugyanott műszaki tanácsosi tisztet töltött be. Elnöki titkár Kenessey Kálmán lett május lótól; külön törvényszakértői (kodifikáló) titkárt is alkalmaztak Takács János személyében. A titkárok és fogalmazók száma az 1848-ashoz képest eléggé megnövekedett: a korábbi 6 titkár és 6 fogalmazó helyett 8 titkár és 8 fogalmazó, s 2 49 1849. máj. 26-i állapot: Pm, Pénztári 1849:6863. pü. sz. Máj. 21-én Bánffay Simon főszámvevő megbízást kapott a postai számadások ellenőrzésére: Közmunka, Kebelbéli 1849:2. kfő, 27. tétel 266. közi. sz. Már 1848 végén a közlekedési tárcához sorolta a postai tárgyakat: Szeremlei 1876a. 50 Közmunka, Kebelbéli 1849:2. kfő, 35. tétel, 325. közi. sz. máj. 31. Három előfogatot kértek a belügytől, ami kis létszámukat jelzi. 51 Közmunka, Elnöki 1849:72. közi. eln. sz. jún. 6. 52 Ember 1950. 128. szerint változatlanul építettek az 1848-as szervezetre. 53 Berde személyével kapcsolatban Csányt az a vád érte, hogy minisztériumában reakciósokat alkalmazott. Erdélyben ő volt Csány egyik segédje. A Márcziusban megjelent cikk után Csány igazolást kért Berdétől, ami — úgy látszik — kielégítette, mert Berde továbbra is szerepelt a minisztériumban. Közmunka, Elnöki 1849:180. közi. eln. sz. jún. 13. Csány Berdéhez; KLÖM XV. 496.
