F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
XIV. Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium
tb. fogalmazó dolgozott. A számvevőségen 8 személy, az irattárban a korábbihoz hasonlóan 12-13 fő dolgozott. Osztályonként számba véve a tisztviselőket: a vasúti osztályon titkár Katona Elek, fogalmazó Schwarz Ödön; a középítészeti osztályon titkár Dániel Ignác, Sztankovics Károly, fogalmazó Vámossy (Czollner) László és Szabadfy Adolf (ő elnöki is volt talán); a vízszabályozási osztályon titkár Décsey Lajos, fogalmazó Resch Alajos, Márffy Auguszt; az útépítési osztályon titkár Havas Sándor, fogalmazó Bérczy Károly (?), Német János (?) és Kerepessy Márton. Elnöki titkár lett még június 1-től Éjszaky Károly is. Terv- és térképtárnok Tomsics Bertalan, főszámvevők Bánffay Simon és Opody Alajos, irodaigazgató Kalmár Gedeon, a volt fogalmazó. 54 Miután a műszaki osztályok valamennyi hivatalnoka Pesten maradt, s visszaállított építési igazgatósági szervezetükben hivataloskodtak az ideiglenes polgári közigazgatás kebelében, igazolási eljárásuk negatív eredménnyel járt. Munkájukat azonban minisztériumi felszólításra 1849ben is folytatniuk kellett, az 1848-ashoz hasonló továbbszolgáló státusban. A műszakiak ennek ellenére is kérték besorolási helyzetük megváltoztatását, új fizetés megállapítását, utalva arra, hogy 1848 végén erre már történtek kezdeti lépések. 55 A közlekedési minisztérium további fennállásának rövid ideje alatt nem sok tervét tudta megvalósítani. A Pestre való visszatérés után legelőször is a károkat írták össze, valamint saját irataikat és a műszereket rendezték a pusztulás után. Újra munkát adott az országgyűlési termek biztosítása. 56 Számba vették a középületek és a hivatali helyiségek kárait. Erre Buda bevétele után még Irányi Dániel kormánybiztos utasította az építési igazgatóságot. Ezek a jelentések viszonylag korán, május—június fordulóján el is készültek. 57 A budai várfalak esztelen lerombolását a Honvédelmi Minisztériummal együtt a közlekedési minisztérium irányította. Kossuth elgondolásait Asbóth őrnagy, a kormányzó katonai irodájának vezetője, vízépítő mérnök valósította meg. A rombolást a minisztertanács június 11-én abból a meggondolásból rendelte el, hogy ott az ellenség egy újabb alkalommal védelemre ne rendezkedhessek be, s a falak helyére 54 A névsor a következők alapján: Közmunka, Elnöki 1849:135., 216. közi. eln. sz., jún. 9., 19.; Pm, Pénztári 1849:6837., 7230., 8797., 7835. pü. sz. máj. 26.—jún. 19.: Állampénztár. 55 Jún. 1-én a középítészeti osztály mérnökei, akik valóban keményen dolgoztak a bombázott főváros kárainak felmérésén és gyors helyreállításán, fizetésük iránti intézkedést vagy méltányos napidíjat kértek. Az 1848-as ez irányú tervet a Pénzügyminisztériumnak annak idején elküldte a minisztérium, de a debreceni költözés miatt intézkedés nem történt. Közmunka, Közép, oszt., 1849:17. kfő, 1. tétel. Kívül Dániel Ignác titkár azt vezette rá az iratra jún. 15-én, hogy csak később lehet elintézni, de addig is rendelkeztek a napidíjak iránt. 50 A kormányzó utasítása jún. 8-ról: Kormányzó, Elnöki 1849:1849. k. eln. sz.; Szemere utasítása Csányhoz, jún. 9.: Közmunka, Közép. oszt. 1849:1. kfő, 3. tétel. Az országgyűlés júl. 2-án a vármegyeházán ült össze, mivel a Redout is súlyos sérüléseket szenvedett: Beér—Csizmadia 441. 57 Közmunka, Elnöki 1849:70—71. közi. eln. sz. jún. 5—6. Az osztály mérnökeivel a pénzügyminiszter is rendelkezhetett, tekintettel az állami épületekben keletkezett károk helyreállításának finanszírozására. Utasítás Berger Lajosnak Budán, máj. 23. Debrecen: Közmunka, Közép. oszt. 1849:1. kfő, 1. tétel.
