F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
II. Batthyány Lajos miniszterelnöksége (az első magyar felelős minisztérium),1848. április 11.—szeptember 11.
Kossuth egyébként másokat is ajánlott a miniszterelnöknek, így Klauzált a kereskedési minisztérium élére, sőt, állítólag Mészáros Lázár személyére is ő hívta fel a figyelmet, annak a magyar politika és irodalom iránti érdeklődése okán. 9 Blackwell angol ágens értesülései szerint Szemere és Eötvös arra akarta rábírni Deákot, vesse be személyes befolyását annak érdekében, hogy Kossuth helyett Szentkirályi kerüljön a minisztériumba. 10 Magyarországon 1848 áprilisában az első magyar felelős minisztériumból nem lehetett Kossuth Lajost kihagyni. Nemcsak az udvarban, hanem az országban is számosan féltek az Ő minisztériumi tagságától, de a helyzetnek megfelelően járt el Batthyány miniszterelnök, aki magát Kossuthot is azzal kapacitálta, hogy ebben a történelmi helyzetben nélküle nem lehet Magyarországon kabinetet összeállítani. Kossuth visszalépése esetére Batthyány lemondását is kilátásba helyezte. 11 Nem volt túlságosan népszerű a kormány tagjainak névsorában a két arisztokrata: Széchenyi és Esterházy Pál. Ők ketten az udvar rokonszenvét voltak hivatottak biztosítani, arról nem is szólva, hogy egymás számára is vonzerőt jelentettek a tárca elvállalása tekintetében. A kancellária országgyűlési bizottsága nem emelt kifogást Batthyány Lajos jelöltjei ellen az uralkodó számára készült véleményében, csupán Kossuth Lajos személyétől tartott, de — tekintettel a forradalmi helyzetre — az ő kinevezését is kénytelen volt ajánlani. 12 A Batthyány Lajos által 1848. április 2-án felterjesztett és 7-én kinevezett miniszterek az előterjesztés szóhasználatával és sorrendjében a következők voltak: Deák Ferenc igazságügy, b. Eötvös József vallás- és nevelésügy, hg. Esterházy Pál Ausztriávali érintkezések, Klauzál Gábor földművelés, ipar, kereskedelem, Kossuth Lajos pénzügy, ezredes Mészáros Lázár hadügy, gr. Széchenyi István közlekedés, közmunka, Szemere Bertalan belügy. 13 Ez a minisztériumi névsor a törvény adta lehetőségekhez igazodott. Az idő múltával azonban az események nyomán különféle korrekciós javaslatok, elképzelések merültek fel. Kossuth az erdélyi unió után vetette fel azt a kombinációs lehetőséget, hogy legyen egy tárca nélküli, ún. erdélyi miniszter, egy rendőri miniszter és két kultuszminiszter (egy a katolikus és a görögkeleti, egy a protestáns, 9 KLÖM XII. 977—978. 10 Károlyi 1936. 95. Blackwell jelentése márc. 22-én kelt. 11 KLÖM XII. 978. „Ily nyomásra volt szükség, hogy ellenszenvemen erőt vegyek s magamat hivatalba engedjem tuszkoltatni" — emlékezett vissza emigrációjában Kossuth, nyilvánvalóan némi túlzással saját vonakodását illetően. Kossuth 1880—1882. II. 269—271.; KLÖM XII. 977—978. 12 dcssen [des Ministeriums] Mitglieder, den k.k. Obersten Mészáros ausgenommen, der Majoritàt des Reichstages angehören, oder doch ihr gesinnungsverwandt sind... Überigens záhlt das beantragte Ministerium aurh Mánner, derén Einbeziehung in dasselbe, als entschiedener Gewinn für die Regierung anzusehen ist... sind es aile Mànner gegen derén Character nichts eingewendet werden kann. Es ist daher eigentlich nur Ludwig Kossuth, dessen Bestâtigung einem Anstande unterliegen könnte. Da aber die Verweigerung derselben die unmittelbare Auflösung des ganzen Ministeriums nach sich ziehen, und dies unabsehbare Folgen habén würde..." 1848. ápr. 5. Károlyi 1936. 266. 13 Károlyi 1936. 265.
