F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XIII. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

nem tudták felmérni az úrbéri szolgáltatások megszűnése miatt megváltozott — megcsappant — alapítványi jövedelmeket. Csupán az egyetemi alap esetében várható 44000 Ft hiányt mutatták ki, a többi alapnál pedig összesen 100730 Ft jövedelmet tüntettek fel. A felméréshez fűzött megjegyzés szerint ezt is inkább hiánynak lehetett tekinteni, mivel ebből oly sok esedékes kifizetés volt, hogy még inkább külön költségvetési támogatásra is szükség lett volna. Ezek az előrelátható költségek a következők voltak: évi illetmény (kongrua) nélküli római katolikus lelkészek ellátása, akik a dézsma megszűnése miatt tovább szegényedtek; képezdék és gimnáziumok elhanyagolt állapotának javítása; ipar- és reáltanodák felállítása; ösztöndíjak szaporítása.

51 Ezek közül a leginkább sürgető volt az alsópapság segítése, amint erről a katolikus osztálynál szóltunk. Az 1848:XX. tc. 3. §-a kimondta: „Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek de ez olyan óriási terhet rótt volna az államháztartásra, amit nemhogy rögtön nem, de a későbbi, békés időszakban sem tudott volna teljes egészében teljesíteni az ország. A VKM költségvetése pl. egy évre, egyházi épületek és iskolák költségeire 2 és fél milliót irányzott elő, de ez csak töredéke lett volna annak az összegnek, amit az Eötvös elképzeléseinek megfelelően átszervezett egyházi és oktatási szervezet igényelt volna.

52 A minisztérium költségvetése az elsődleges fontosságú elemi iskolákkal is eléggé meg volt terhelve, de még a következők szerepeltek a tételekben: — az egyetem: alapérték hiányának pótlása 22310 Ft/félév reformok 39613 szigorlati költségek 12717 — József ipartanoda 34 540 — óvodák 4 500 — Magyarország beutazása nevelési szempontból 2 500 — poroszországi nevelési továbbképzés 4 800 — földművesek képzése 1600 — a népnevelés „jobb lábra állíthatása" 30000, valamint a minisztériumi személyzeti és dologi kiadások, félévre összesen 825414 Ft. A szűkös viszonyokhoz és a tárca helyzetéhez képest igen szép summa ez, különösen, ha összevetjük a belügyi 408 720, a kereskedelmi tárca 318813 Ft-nyi részesedésével.

53 51 VKM Elnöki 1848:127. sz.; KLÖM XII. 505. 52 Pl. Magyarország 14 millió lakosából a költségvetési terv szerint kb. 2 800 000, 5—14 éves gyerekre számolva, 60 gyerekre 1 tanítót véve, 46 666 tanító kellett volna az elemi iskolákba. Csupán ezek fizetése került volna 9 333 200 Ft-ba évente, egyéb iskolai költségeket nem számítva. VKM Elnöki 1848:127. sz. 53 KLÖM XII. 504—505., 499., 503. A VKM által készített költségvetési terv egyes tételeihez részletes mellékkimutatások állnak rendelkezésre, amelyek némelyike felér egy-egy munkatervvel, reformprogrammal. Ilyen pl. a népneveléshez készült D) jelű melléklet is. VKM Elnöki 1848:127. sz. júl. 11. Az 29 F. Kiss Erzsébet 449