F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XIII. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

Törvényi rendelkezés hiányában a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörének körülhatárolása a minisztertanácstól és személy szerint Eötvöstől függött. A feladatokat a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is elsősorban a helytartótanácstól örökölte, az ügyeket is az ott kialakult szokások szerint intézték. Eötvös bejelentette ugyan, hogy minden vallásfelekezet ügyeit külön kezelteti majd,

4 a gyakorlatban azonban lényegében a helytartótanácsi osztályok szervezeti elgondolásait követte: mintegy vallási „ágazatonként" csoportosította a felekezeteket katolikus, protestáns és görög nem egyesült osztályokban. A katolikus egyházi osztályhoz tartozott a római és a görög katolikus felekezetek ügye — a helytartótanácsnál az egyházi világi-papi és házassági osztály volt a megfelelője az 1848-at közvetlenül megelőző időszakban. A protestáns és unitárius egyházi osztály az evangélikus, református és unitárius egyházak ügyeit intézte — a helytartótanácsnál az evangélikus vallási osztály volt a megfelelője. Az unitáriusok ügyeinek intézése új állami feladat volt, mivel az 1848:XX. tc. 1. §-a nyilvánította bevett vallássá. A görög nem egyesült egyházi osztály működési köre megfelelt a helytartótanácsi görög nem egyesült osztályénak. A minisztériumi katolikus egyházi osztály magába olvasztotta még az egyházi javadalmak és alapítványok egyes, nem gazdasági-adminisztratív jellegű tárgyait is (65—66., 69., 75. kútfők). Az alapítványi és gazdasági osztály, amely az egyházi birtokok és vallásalapok ügyeit intézte, több helytartótanácsi osztályt olvasztott magába: az egyházi gazdasági, egyházi alapítványi, tanulmányi alapítványi javak és az egyházi javak gazdálkodási osztályait. Utóbbi helytartótanácsi osztálynak azokat a teendőit, amelyek megürült egyházi javadalmakkal voltak kapcsolatosak, a Pénzügyminisztérium, álladalmi javak osztály egyházi szakosztálya intézte. A vacans jószágok jövedelmének kezelése 1848 előtt elsősorban a kamara feladata volt; a helytartótanács a méltóságok megüresedésével és az egyházi személyek halálával kapcsolatos igazgatási ügyeket intézte.

5 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium alapítványi osztálya intézte az egyetem és egyetemi nyomda, valamint az egyetemi alap ügyeit. Ugyancsak ide sorolták be a helytartótanácsi számvevőség alapítványi ügyekkel foglalkozó személyeit, a közalapítványi jogügy-igazgatóság és főpénztár hivatalnokait. A közoktatási osztály két szakosztályra oszlott: a felsőbb oktatásira, és elemi iskolaira. Tevékenységük megfelelt a helytartótanácsi közoktatási és elemi iskolai osztályénak. Az alsó-, közép- és felsőfokú iskolák, tanodák, akadémiák és egyetem mellett itt foglalkoztak a múzeumok, régiségek, tudományos társulatok irányításával is. tárgykörre. A püspökök stb. elhalálozásával felmerült adminisztratív problémákra is található e helyütt számos adat. 4 Eötvös Lónyay Gáborhoz, 1848. ápr. 20.: Széchenyi család lia, Széchenyi I. gyűjtemény 12. csomó. 5 A fentiekre lásd Felhő—Vörös vonatkozó részeit, valamint a Fábiánné Kiss 1973. Juridica et fiscalia 1790—1848 (E 83.) állagára vonatkozó szövegét!