F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XIII. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

2. A MINISZTÉRIUM SZERVEZETE, TOVÁBBI HATÁSKÖRI ÉS ILLETÉKESSÉGI KÉRDÉSEK, SZEMÉLYZET. KÖLTSÉGVETÉS a) Az első minisztérium. A miniszter: báró Eötvös József Eötvös József 1848. április 24-én terjesztette elő a nádornak az államtitkár, az osztályigazgató tanácsosok és néhány, nem az összes, tanácsos személyére vonatkozó elképzeléseit. Ők alkották a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium személyzetének alapját: Szász Károly neves erdélyi tudós, pedagógus és politikus (református) — államtitkár; Athanaczkovics Plató görög nem egyesült budai püspök — osztályigazgató; Korizmics Antal kanonok, bácsi választott püspök — osztályigazgató; Lónyai Gábor politikus (református) — osztályigazgató; Nyéky Mihály volt helytartótanácsi tanácsos (katolikus) — osztályigazgató az alapítványi osztály élén. Ekkor kinevezésre felterjesztett tanácsos: Fabriczy Samu (evangélikus), Pap Endre és Szőnyi Pál (reformátusok).

6 A korábbi kormányszéki gyakorlatnak megfelelően és a mindennapi élethez igazodó megfontolásból valamennyi minisztériumban, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban különösen ügyeltek a különböző vallásúak megfelelő arányára. Adataink szerint Eötvös nemcsak közvetlen környezetéből választott munkatársakat, hanem a szellemi életben elfoglalt szerepe, tudományos vagy művészi híre szerint akár vidékről is, ha az illető a figyelmét felkeltette. Egyik példánk erre Beöthy Zsigmond költő, író, Komárom megyei szolgabíró, akit április végén fogalmazóvá nevezett ki a protestáns osztályba.

7 További kinevezések, kinevezés nélküli szolgálatra kötelezés után 1848. május végére alakult ki a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium személyzete.

8 1848. július közepén a minisztérium létszáma kb. 60 személy volt, nem számítva ide a nem alkalmazott számvevőségi és más, közalapítványi egyéneket. További létszámemelkedéstjelentett volna az Erdély uniója következtében felvenni szándékozott néhány személy, valamint az egyébként is betöltetlen állások felhasználása.

9 A miniszteri iroda, illetve az államtitkári hivatal lényegében egy és ugyanaz a szervezeti egység. Az elnevezés időnként változott. Az iroda vezetője a miniszteri titkár volt, mellé beosztva dolgozott az államtitkári titkár és a segédszemélyzet, személy szerint Markovics László, Ebeczky Emil, fogalmazók Kelemen Lajos, Nagy Miklós, valamint 1 segédfogalmazó és 1 írnok. 6 VKM Elnöki 1848:12. sz. ápr. 24. Ezek nádori kinevezése ápr. 25-én: István nádor Ita, Miniszteri 1848:920. sz. A vallás megjelölése: Hajdú 53. (Az itt idézett 635. eln. sz. ma a helyén nem található.) 7 1526 utáni gyűjtemény, Naplók, 1. csomó, Beöthy Zsigmond: Életemből. 56. Fogalmazói kinevezése megjelent: PH, 1848. ápr. 27. (Beöthy visszaemlékezése azon kevés ilyen emlékirat közé tartozik, amely részletesen foglalkozik a minisztériumi hivatali élettel.) 8 VKM Elnöki 1848:31. sz. máj. 1. VKM alkalmazottainak névsorát lásd: PH, 1848. máj. 23. 9 Betöltetlen volt a közoktatási osztályigazgatói állás, 3 tanácsosi, 2 titkári, 2 fogalmazói, 3 írnoki és 1 szolgai hely. VKM Elnöki 1848:127. sz. Költségvetés, 1848. júl. 11.