F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
XII. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium
szenvedélyes, sok esetben személyeskedő korabeli orvosi publicisztika befolyásolta a későbbi feldolgozó egyoldalú nézetének kialakulását, hiszen annak idején még a tekintélyes Pólya József is olyan kijelentésre ragadtatta magát az Orvosi Tárban, hogy a kultusz- és az ipari miniszterek saját házi orvosaikat juttatták pozíciókhoz, jelesül Eötvös Balassát a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. 104 A minisztérium ugyan sok hibát és mulasztást követett el az egészségügy terén, de sommás elmarasztalása nem igazságos. A minisztérium sokáig nem várhatott a kinevezésekkel, mert sürgette a sok megoldásra váró probléma, de a kormányzati forma változása, az intézmények gyökeres átalakítása ellenére sem állhatott be hosszabb szünet az ország igazgatásában. Elsősorban a fontos posztokra választottak jelölteket. Az egészségügy vonatkozásában ilyen volt az országos főorvos, az orvoskar elnöke és a minisztériumi egészségügyi osztály vezetője. Az illetékes miniszterek — hacsak „háziorvosaiktól" is — minden bizonnyal értesültek az orvosok körében zajló vitákról, tudtak az egészségügyi reformok szükségességéről. A nádor 1848. május 5-én nevezte ki Balassa Jánost a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közoktatási osztály felsőbb oktatási szakosztályában tanácsossá az orvoskart érdeklő ügyekben. Fizetése, kipótolva egyetemi tanári, ugyancsak az államtól húzott fizetését, 2500 Ft volt évente. 105 Stáhly Ignácot május 1-én jelölte ki a nádor a kereskedelmi minisztériumban az egészségügyi osztály igazgató tanácsosává 3500 Ft évi fizetéssel. 106 Ez az osztály volt az 1848-as minisztériumban az elsőrendű egészségügyi fórum. Ugyanekkor, tehát május 1-én kapott megbízást Sauer Ignác a kereskedelmi minisztérium egészségügyi osztályának keretén belül az országos főorvosi teendők ellátására; mint tanácsos, ugyancsak 2500 Ft évi fizetést kapott. A minisztérium sok vonatkozásban figyelembe vette az orvosok követelését: képviseletet biztosított a minisztériumban számukra, a protomedicusi tisztségtől független orvoskari igazgatót nevezett ki az orvosi fakultás egésze számára. Nem hozta létre a közegészségügyi választmányt, ahol a javaslat szerint az országos főorvosnak elsősorban működnie kellett volna. A protomedicusi állás megmaradt, hiszen évtizedes hagyományai voltak, de feladatait a minisztériumi osztályfőnök és az orvoskari igazgató között osztották meg. Mindennek betetőzéséül a minisztérium a kinevezésekkel egyidőben nem határolta el kategorikusan az egyes tisztségek hatáskörét. A tisztázatlan helyzetnek igen rossz hatása volt az orvosi közvéleményre. Stáhly, valószínűleg kinevezése napján, Eötvös miniszter előtt szóban lemondott protomedicusi tisztéről. Május 8-án, Balassa kinevezése után néhány nappal kiegészítésképpen lemondott orvoskari tanulmányi tisztségeiről is, amelyeket országos főorvosként viselt. 107 A minisztérium csak július 26-án utasította Stáhlyt 104 Orvosi Tár, 1848. 24. sz. 369—371. 105 VKM Elnöki 1848:13. eln. sz. lóé PJKM Elnöki 1848:1. m. sz. Sauer kinevezése is itt található. 107 VKM Közokt., Felsőbb okt. 1848, orvoskari kfő, 78. tétel.
