F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XII. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium

ide vonatkozó iratainak átadására. Mivel nem körvonalazták a hatásköröket, az egyetemen a tanárok nem vettek tudomást Balassa János orvoskari igazgatói működéséről. Amikor helyzete az orvoskaron tarthatatlanná vált, Balassa maga fordult hivatalos segítségért a minisztériumhoz december 18-án. Csak ennek következtében, s december 20-án került sor arra, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szabályozza, jobban mondva, körvonalazza az orvoskari igazgató jogkörére vonatkozó főbb elveit (egyéni felelősség, Balassa primátusa az orvoskaron), anélkül, hogy részletes szakmai útmutatót készíttetett volna. Az orvosok mindenfajta ellenszegülését a kormány, az OHB intézkedéseivel szemben a központi hatalom elleni törvénysértő cselekedetnek minősítette a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium.

108 Az orvosi réteg problémáinak megoldására — Balassa nyomán — tervet készített az országos főorvos Sauer, és lényegében ehhez nyúlt vissza maga Balassa is 1849 nyarán, az új remények idején.

109 Bugáték pártja ekkor még nem mutatott fel konkrét tervet, csupán a meglevő helyzet és a kinevezett személyek szenvedélyes bírálatába bocsátkozott.

110 Az egészségügyet, amelyet tulajdonképpen egy külön tárca tudott volna csak megfelelően kezelni, a minisztériumi osztályok kialakításakor mintegy sebészi késsel „trancsírozták" szét: a polgári egészségügyet kapta a kereskedelmi minisztérium; az egyetemi képzésre, orvoskarra vonatkozó ügyeket intézte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. A hadi egészségüggyel kapcsolatos kérdések egyelőre továbbra is a bécsi kormányszervekhez tartoztak, nem lévén még önálló magyar katonaság. A kereskedelmi minisztériumban azért tervbe vették egy hadorvosi tanácsosi állás létesítését is. Feltételezzük, hogy azért kapta a kereskedelmi tárca az egészségi tárgyakat, mert igen sok kapcsolata volt e területnek a növénytermesztéssel (gyógynövények), az iparral (gyógyszerek előállítása) és a kereskedelemmel.

111 Az egészségügyi osztály illetékességi körét a minisztérium április 30-án röviden így adta meg: /. országos orvosi rendőrség, 2. törvényszékben előforduló orvosi vizsgálatok és látleletek, 3. orvosi intézetek, 4. baromorvosi tárgyak, 5. gyógyszerészi tárgyak.

112 Az orvoskari tanulmányi ügyeket a helytartótanács működése idején a közoktatási osztály intézte.

113 A tanulmányi bizottság ülésein a protomedicus terjesztette elő az orvosi tárgyú ügyeket. 1848-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közoktatási osztálya foglalkozott az orvoskarral, együtt a tudományegyetem egyéb ügyeivel. 108 A fentiekre vonatkozóan lásd Balassa dec. 18-i beadványát és mellékletét: Uo. 159. tétel. (Ugyanitt található a minisztérium válaszfogalmazványa dec. 20-ról.) 109 Balassa elképzelései: PH, 1848. jún. 8.; Sauer terve: FIKM Elnöki 1848:390. m. sz. dec. 14. Ismerteti: Gortvay 223. Balassa beadványa VKM-hez, 1849. jún. 27.: VKM Közokt., Felsőbb okt. 1849, orvoskari kfő, 12. tétel. 1,0 Beadványuk az OHB-hoz, 1848. okt. 25.: OHB 1848:1685. eln. sz. 111 Vő. Bm, Szemere miniszteri I. 112 PH, 1848 máj. 3. 113 Bm, Szemere miniszteri I.