F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
XII. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium
gyógyszerekhez. 52 Hivatalszervezeti vonalon annyit tudunk, hogy az erdélyi kormánybiztos felügyelete alatt a harmincadügyet egy igazgató vezette, akinek hivatalos címe az „erdélyi részek harmincadigazgatója" volt. 53 A pénzügyminiszter egyébként nem tagadta az új vámszabályzat elkészítésének szükségességét, de ezt a távoli jövőben tudta csak elképzelni. Szerinte a Függetlenségi Nyilatkozat nem szüntetett meg automatikusan minden régi szabályt, adminisztratív ügyviteli szokást — ezt Batthyány Kázmér is elismerte —, ennélfogva a régi vámtarifarendszert továbbra is érvényben levőnek tekintette. Egy új, átfogó vámszabályzat elkészülte előtt azonban Duschek károsnak ítélt meg minden ideiglenes intézkedést, mert szerinte ez anarchiához vezethet. Batthyány Kázmér a gyors cselekvést célszerűnek látta volna. A Magyarország felé irányuló kereskedelem fellendítése érdekében 1849 júliusában olyan felhívást óhajtott kibocsátani a külföldi kereskedőkhöz, amely sok kedvezményt biztosított volna számukra: alacsonyabb tarifaösszeget, vámkedvezményt, illetve jutalmat egyes hiánycikkek, a hadsereg számára nélkülözhetetlen árucikkek behozatala után stb. 54 Batthyány Kázmér a maga részéről nekilátott az új vámszabályzat elkészítésének. Duschek kitérése ellenére is megbízta Csanády Ferenc iparosztályi tanácsost, hogy a minisztériumnak az elkészítésben részt vett hivatalnokai útján rekonstruálja a Klauzálék által 1848 őszén elkészített, majd elpusztult vámszabályzattervet. (Megnevezte Fröhlich Frigyes osztályigazgatót és Manó Istvánt.) Arra is felszólította, hogy tanácskozzon „néhány értelmesebb pesti kereskedővel", majd keresse fel azt a Pesten tartózkodó angol kereskedőt, akivel tárgyalhat az angol—magyar kereskedési kilátásokról. Csanády nem sokra juthatott, hiszen megbízatását 1849. június 25-e körül vette kézhez. 55 5. POSTAÜGYEK, 1848—1849 A postaügy a vámhoz hasonlóan közösügyi tárgyalás alá esett, Ausztriának, ahhoz hasonlóan, sikerült elodáznia a függőben levő postaügyek rendezését, az adminisztráció elválasztását és az új, Magyarországra előnyös postai adminisztráció meghonosítását. Ambrus Mihály, a postaosztály kormányszéki múltú hivatali vezetője osztrák igazolása során úgy nyilatkozott, hogy Klauzál általában nem támasztott akadályt az elé, hogy a postaügyeket a régi normák szerint kezeljék. 56 Arról nem szólt Ambrus, hogy Klauzál csak a megegyezés létre nem jötte és az osztrák udvarra való kényszerű tekintetből nem foganatosított új szabályozó 52 A Pénzügyminisztérium Csányhoz, 1849. febr. 5.: Pm, Pénztári 1849:1827. pü. sz. 53 Pm, Harmincadi 37. cs. 54 Batthyány Kázmér és Duschek levelezése a külföldi kereskedőknek kibocsátandó körlevél tárgyában: FIKM Ker. szak 1849:5. kfő, 1849. jún. 16—25.; Kossuth Duscheknek a vámtarifa-rendszer gyors kidolgozásáról, 1849. jún. 24.: KLÖM XV. 587. 55 Batthyány Duscheknek, 1849. jún. 25.: FIKM. Ker. szak 1849:5 kfő, 3. tétel. Az angol kereskedő neve nem szerepel. 56 Abszolutizmuskori Itár, Disciplinar Comité 4. cs. 87. sz.
