F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
X. Honvédelmi Minisztérium, hadügyminisztérium
intézkedéseinek a minisztérium és vezetői erősen ellenálltak. Klapka kifejezetten megtiltotta — megrovást helyezett kilátásba — a hadsereg parancsnokainak, hogy katonai vonatkozású tárgyakban a kormányzói irodához forduljanak. 220 A hadügyminisztérium szerepének növekedéséről, a kormányzóhoz való viszonyáról májusban folyt a diszkusszió, születtek a határozatok, összhangban a május 2-i minisztertanácsi ülés határozataival, s a nemzetgyűlésnek tett kormányzói jelentéssel. Eszerint a törzstiszteket a hadügyminiszter előterjesztésére a kormányzó, törzstiszttől lefelé a hadügyminiszter nevezi ki. A május 20-i minisztertanácsi ülés — hangsúlyozva ugyan a hadügyminisztérium tekintélyének szükségességét — bizonyos engedményt tett a hadseregparancsnokoknak, mert különös vitézi tett esetén megengedte nekik a főtiszti előléptetéseket, a katonai érdemrend harmadik osztályával történő kitüntetéseket, a törzstiszti — de nem táboraoki — előléptetés iránti előterjesztéseket. 221 A tábornoki kinevezésekről, a katonai érdemrend első osztályával történő kitüntetésről a kormányzó is csak a minisztertanács meghallgatása után döntött. Ehhez Szemere miniszterelnök ragaszkodott. 222 A hadügyminisztérium katonai osztálya igen élesen kritizálta Kossuth, illetve a minisztertanács intézkedéseit. Abban, hogy a főparancsnokok jogot kaptak egyes esetekben századostól lefelé teljes érvénnyel tiszteket kinevezni, és csak a törzstiszteket nevezte ki a minisztérium; hogy egyes seregrészek — például az erdélyi 223 — a hadügyminisztériummal szemben annyira sem viseltettek engedelmességgel, mintha „egy idegen hatóság hadserege volna", a katonai osztály az OHB és a kormányzóság első idejében szokásban volt gyakorlat továbbélését látta. 224 Talán a katonai osztály elégedetlenségének hatására erőszakolta ki Görgei azokat a június 2-i rendeleteket, amelyeket a kormányzó és Görgei írt alá, és megváltoztatta a korábbi kormányzói kinevezési rendeletek intézkedéseit. A rendeletek bevezetése szerint: „... miután ... a hadügyminiszter nemcsak hadműködési, de egyszersmind a hadsereg érdekeit illető beligazgatási ügyekről is hadfelszerelés, pénzellátás stb. állásáról. KLÖM XV. 249. Jún. 13-án azt kérte Szabó államtitkártól, hogy a hadügyminisztériumhoz érkező és a kormányzót is érdeklő tudósítások és jelentések érkezésük után nyomban a kormányzói hivatal katonai osztályával is közöltessenek. Kormányzó, Elnöki 1849:8108. k. eln. sz. 220 Klapka helyettes hadügyminiszter máj. 7-i rendelete: Közlöny, 1849. máj. 11. 221 KLÖM XV. 363—364. 222 Ő is a parancsnokok önkényeskedését kívánta leszerelni. Az érdemrend második fokozata elnyeréséhez is a minisztertanács hozzájárulását kívánta volna, de ezt a kormányzó egyedül döntötte el. Szemere Kossuthnak, máj. 16.: Kormányzó, Elnöki 1849:7060. k. eln. sz. 223 1 849. jún. 18-án pl. Kossuth úgy állapodott meg Bemmel, hogy csak neki tartozik engedelmességgel, a hadügyminiszternek sem. Szeremlei 1867b II. 183. Hasonlóan Bemhez elég nagy önállósággal cselekedett Dembinszki és Perczel Mór is. 224 Menyhárt ezredes Görgeihez, 1849. máj. 28. 84/k. o. sz.: 1848/49-i Mm, Vegyes Hm. Menyhárt keserűen jegyezte meg, hogy a jelenlevő miniszter nélkül a hadügyminisztérium még az ilyen vitatható értékű rendelkezéseknek sem szerezhet érvényt a főparancsnokok ellenében.
