F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

X. Honvédelmi Minisztérium, hadügyminisztérium

Mészáros Lázár hivatalosan május 6-án adta át hivatalát Klapkának. Klapka ugyan gyakorolta a miniszteri kiadmányozási jogot, de a hadügyminiszteri ellenjegyzést a kormányzó mellett Batthyány Kázmérra ruházták.

214 Klapkát a helyettesítésben előbb Kiss Ernő, majd június 2-án Szabó Imre államtitkár váltotta fel.

215 Görgei maga és egyes tábornokok — Damjanich, Klapka — szükségesnek látták, hogy Görgei lehetőleg a csapatok mellett legyen mint fővezér. Itt is szervezett azonban már korábban egy mozgó központi hadintéző irodát, amely részben helyettesítette, részben az volt a célja, hogy egységet teremtsen a seregrészek között, s elejét vegye Kossuth intézkedéseinek.

216 Miután Görgei mindkét vonalon berendezkedett a maga helyettesítésére, érdemes megvizsgálnunk, hogy mit kívánt elérni hadügyminiszterként. Saját utólagos véleménye szerint „Magyarország önvédelmi harcának ki nem kerülhető a gyászos bukása, ha a honvédelemnek tulajdonképpeni rákfenéje, az egyes önálló csapatvezérek önkényeskedése, valamint a tiszti kinevezések és előléptetések körül uralkodó protectio ezentúl is úgy, mint eddig, gyöngeségből vagy belátás hiányából, magában a hadügyminisztériumban leli melegágyát". Másutt: „.. .önálló csapatparancsnokaink hozzászoktak hadmíveleteikben a legkisebb tekintettel sem lenni az egészre, — a hadügyminisztérium rendeleteit pedig éppen semmibe se venni.. ."

217 Görgei tehát a magyar hadügy egységes irányítását óhajtotta a győzelmes harc érdekében, véget vetve az önkényeskedésnek, a hadügyminisztérium tekintélye lejáratásának. Sajnálatos, hogy az ezt megelőző időben éppen ő volt az, aki ebben hatásos példát mutatott. Ugyancsak sajnálatos, hogy e bajok okát Görgei elsősorban Kossuth beavatkozásában látta, így munkálkodásának fő iránya Kossuth ténykedésének lejáratásában és visszaszorításában állt. Klapka gyengeségét éppen abban látta, hogy nem tudta háttérbe szorítani Kossuthot és körét.

218 Amennyire igyekezett seregparancsnokként megkerülni Mészáros hadügyminisztert, sarokba szorítani az OH B-t, annyira azon igyekezett hadügyminiszterként, hogy megszilárdítsa a hadügyminiszter jogkörét és tekintélyét, egyaránt visszaszorítva a kormányzót és a parancsnokokat. Ez utóbbira különösen alkalmas volt főparancsnoki mivolta. A kormányzó Görgei nyilvánvaló aspirációi ellenére úgy képzelte, hogy továbbra is belefolyhat a hadügyi tárgyak intézésébe. A tájékoztatást katonai ügyekben valóban megkapta,

219 de érdemi és a hadügyminisztérium tudta nélküli 214 A kormányzó tudósítása a nemzetgyűléshez, máj. 7.' Kormányzó, Elnöki 1849:6699. k. eln. sz.; Közlöny, 1849. máj. 8., 9., KLÖM XV. 229.; Gelich III. 401. 2,5 Klapka máj. 25-én búcsúzott el a minisztériumtól: Hm, Altalános 1849:16 584. E sz.; Görgei átvette a miniszteri tárcát helyettesétől, és rögtön megbízta a helyettesítéssel államtitkárát, 1849. jún. 2.: Uo. 1849:17639. Esz. 216 Görgey II. 101. Ezzel kapcsolatban Kossuth véleménye: KLÖM XIII. 706—708. 217 Görgey II. 60., 92. (Kiemelés: F.K.E.) 218 Lásd: Görgey II. 92., 98—99. 2,9 Kossuth nem lehetett megelégedve a tájékoztatással, mert a jelentések küldését ismételten kérte a minisztériumtól. Kossuth rendelete a hadügyminisztériumhoz, máj. 9.: hetente kétszer tegyen jelentést a