F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
IX. Pénzügyminisztérium
Károly, Trettina János, a könyvvezető, a számtisztek, a segédszámtisztek népes tábora. Utóbbi két kategóriában húszan dolgoztak 1848. július közepén, az összlétszám 32 volt. 91 Az erdélyi kancellária felszámolása után az ottani számvevőség mintegy 30 hivatalnoka Pesten a főszámvevői osztályban kívánt volna elhelyezkedni, az év végi létszám szerint azonban erre nem került sor. 92 Noha a kamarai számvevőségből kikerült pénzügyi számvevőségi személyzet a Pénzügyminisztériumban nem külön szervezeti egységben, hanem az egyes osztályok keretében végezte munkáját, mégis összefoglalóan kell beszélnünk tevékenységükről és életkörülményeikről. A kamarai számvevőség a munkát sokkal több departamentum keretében végezte, mint a helytartótanácsi. Ezek a következők voltak: — a gazdasági departamentum intézte a kamarai fiskális és a megürült papi jószágok számvevőségi ellenőrzését; — az egyházi cenzúra-departamentum a megürült papi jószágok számadásainak felülvizsgálatával foglalkozott, s tekintettel erre, a gazdasági departamentummal egy egységet alkotott. A megürült és a kamara kezelésében levő egyházi uradalmak tisztjeivel csak számadási ügyekben levelezett, mivel az egyéb, informatív jellegű levelezést — az egyházi jelentéstevő departamentum végezte (geistliche Berichts-Erstattung Departament). Ez intézte a javak átvételét-átadását, a végrendelet nélkül elhalt főpapok hagyatékának felszámolását stb. — Az előző departamentum az 1840-es években szoros egységben dolgozott a fiskális departamentummal, amely a különféle fiskalitások, kaducitások számfejtését (liquidatio) végezte. Ide tartoztak az államfoglyok gyógyszerelszámolásai, a fizetések, a fiskális jószágok becslése, a talált kincsek ügyei. — további departamentum intézte a sótermelés — és a sóeladás számvevőségi tárgyait. E kettő szoros kapcsolata időről időre azt jelentette, hogy egy szervezeti egységnek tekintették. Volt még: — harmincadi ügyekkel foglalkozó departamentum. Ez a harmincadszámadások ellenőrzésével nem foglalkozott, mert ez a bécsi udvari számvevőség hatáskörébe tartozott. — szabad királyi városok számadásaival foglalkozó departamentum, — központi departamentum, amely az általános számfejtési munkát végezte, s ezzel összefogta mind a kamarai számvevői, mind a kamarai pénztári tevékenységet. Aki itt dolgozott, annak a pénztári ügyvitelhez is értenie kellett. 91 Pm, Só- és pénztári 1848:1. kfő, 44. tétel. 92 Az erdélyi kancelláriai hivatalnokokról a Duna Gőzhajózási Társaság igazgatósága Esterházyhoz (a társaság ingyen jegyet biztosított az áttelepülő tisztviselőknek), 1848. júl. 19.: Király személye kör. mm, Elnöki 1848:652. eln. sz. A főszámvevői osztály dec. 5-i létszám (össz. 27 fő): 1 osztályvezető, 2 tanácsos, 2 titkár, 1 segédfogalmazó, 1 főszámtiszt (Trettina a sószállítási szak számvevőségére került át), 18 számtiszt és segéd, I könyvvezető, 1 írnok. OHB 1848:4644. eln. sz.
