F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
IX. Pénzügyminisztérium
dolgozhattak például az adói törvény munkálatain, valamint a pénzügyi reformot illető egyéb elméleti kérdés kidolgozásában vettek részt. Az osztályhoz 1848-ban a következőket nevezték ki: tanácsosok Fogarassy János, Farkas Károly, Ebeczky Imre, Barthos Ede (szeptembertől); titkár Vasváry Pál, aki szinte állandóan távol volt, de állásáról nem kívánt lemondani. Titkár volt még Pongrácz Lajos, Drágos János; fogalmazók Paraicz Iván, Eördögh Mihály, írnokokat, számvevőségi alkalmazottakat szintén beosztottak ide, utóbbiakat Venturini József főszámtiszt irányította. Osztályvezető hiányában szeptemberben szó volt Barthos ideiglenes kinevezéséről. 89 A Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó országos főszámvevői osztály előzmények nélkül való volt a magyar közigazgatás történetében, mivel feladatait 1848 előtt az. udvari központi főszámvevői hivatal látta el. Ennek ügykörét természetesen csak magyar vonatkozásokban vette át a minisztériumi szerv. A főszámvevői osztálynak sem ügyviteli leírása, sem iratai nem maradtak fenn, tevékenységére az egyéb szerveknél feltalálható közvetett adatokból következtethetünk. A főszámvevőség valamennyi minisztériumi számvevőség fölött állt. Arról nincs adatunk, hogy a minisztériumok kötelesek lettek volna számadásaikat e helyütt ellenőriztetni, de pénzügyi vonatkozású tevékenységük végső összegzését, nyilvántartását itt kellett végezni. 90 A legelső nagy munkálatukhoz, a pénzügyi jelentéshez és a költségvetés összeállításához minden minisztériumtól bekérték a részadatokat, s ennek alapján készült el Magyarország történetében az első pénzügyminiszteri expozé az ország pénzügyi helyzetéről, valamint az első költségvetés. A pénzügyi osztály (só- és pénztári keretében) minden esetben közölte a főszám vevői vei a tudomására jutott pénzügyi adatokat, a hozzá beérkezett kimutatások egy-egy példányát is átadta a főszámvevői osztálynak. Az osztály élére Weisz Bernát Ferenc került, pesti nagykereskedő, a kereskedelmi bank igazgatósági tagja. Mellette többen olyanok jutottak feladatokhoz, akik korábban valamilyen aktuális iparpolitikai ténykedés során Kossuthtal állottak érintkezésben, így például a titkárok: Gelenczey Pál az Iparegyesület szám- és természettani rendes oktatója, egyetemi magántanító, Schulek Ágoston, a Gyáralapító Társaság pénztárnoka. A két tanácsos, Fröhlich József és Grohe János gyakorlott kamarai hivatalnok volt, s azok voltak azok a főszámtisztek is, akik ide kerültek: Hirsch 89 Ember 1950. 105. szerint egészen biztosan külön osztály volt a negyedik főosztály, az adói. Barthos Ede osztályigazgató nemlétében vezette is ezt az osztályt. Erről Duschek Trangoushoz, szept. 12.: KLÖM XII. 921. Vasváry Pál 1849-ben is kérte állásának további fenntartását a kormányzótól: Kormányzó, Elnöki 1849:6849. eln. sz. máj. 7. Az osztály dec. 5-én a következőkből állt: 3 tanácsos, 3 titkár, 2 fogalmazó, 2 segéd, 1 föszámtiszt, 2 bíráló számtiszt, 4 számtiszt és segéd, 4 írnok. OHB 1848:4644. eln. sz. Félő, hogy ezek a státusok üresek voltak, mert pl. okt.-ben egy tanácsos sem voltjelen, a titkár pedig a távollevő Vasváry volt. Pm, Duschek iratai 1/118. sz. 90 Nagyon kevés esetről tudunk, amikor a főszámvevői osztály ellenőrzést végzett. Egy ilyen ismert adat: Trettina János főszámtiszt a budai hadi, várerősítési, élelmezési és az ágyneműek beszerzése pénztárakat vizsgálta 1848. dec. 11-én. Az előző revízió szept. 6-án volt. Pm, Pénztári 1849:249. pü. sz. 1848. dec. 20.
