F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

IX. Pénzügyminisztérium

foganatosítására. E tárgyban a nádor támogatását is kérték, aki nem utasította vissza azt. Ha a nádor nem, Kossuth határozottan visszautasította ezt az eljárást, mint az önálló magyar pénzügyigazgatással össze nem férő, s így kivihetetlen kívánságot. Megszűntnek nyilvánította a kapcsolatot az igazgatóság, valamint pesti és pozsonyi megbízottai között is.

85 A pénzügyminiszter hivataloskodása kezdetén, április 24-én kérte a korábban a bécsi Hofkammer in Münz- und Bergwesen alá tartozott magyar bányák iratainak elkülönítését és átadását a magyar minisztérium számára a bécsi külminisztérium útján. Kérte a bányászatra vonatkozó rendeleteket, adatokat, statisztikai, kezelési és számadási egybevetéseket, helyrajzi- és bányatérképeket, munkaterveket stb.

86 Az iratok átadása elől a bécsi általános számvevőszék, a General RechnungsDirection nem zárkózott el, s a kiválogatás július folyamán meg is kezdődött. A határnap — mint a pénzügyi kezelés egészére — 1848. május 1. volt. A munkában a korábban a bécsi bányakamaránál működött tanácsosok, Vizner, Roesner vettek részt. A bécsi számvevőség folyamatosan átadta a május l-e előtti időre vonatkozó, általa időközben elbírált számadásokat is.

87 A számadások lezárását megnehezítette a Béccsel való érintkezés tilalma, ugyanis egyszerűbb lett volna a május 1. előtti időszakra vonatkozó számadásokat közvetlenül a bécsi számvevőségnek megküldeni. A levelezést később megengedték, de az továbbra is nehézkesen ment, Pulszky kezén futott keresztül.

88 A bányaügyi iratok a többi osztályéhoz képest nagyobb számban maradtak meg, mert a kiegyezés utáni selejtezés idején még Bécsben voltak. A ma meglevők között találhatunk Duschek államtitkár-miniszter iratai közül kiválogatott bányászati tárgyú iratokat is. A negyedik főosztálynak az adóinak kellett volna lennie, de nem maradtak fenn olyan adatok, amelyek külön szervezeti egységben való működését bizonyítanák. Iratai sem maradtak fenn, csupán 1849-ből van néhány, tárgya szerint ide sorolható irat, ami az 1849-es közös minisztériumi sorozatban található. Egyesek kinevezésében 1848 elején az adói osztályhoz való beosztást találjuk, de a többséget csak szeptemberben nevezték ki ide. A kimutatások szerint az osztályhoz beosztottak nem voltak teljes létszámban jelen. 1848-ra vonatkozóan megállapítható, hogy az adói tárgyakat a pénztári osztály végezte el, illetve az adóiak a pénztári osztály keretében dolgoztak. 1849-ben a minisztériumi szervezeti beosztások adói és pénzügyi osztályt említenek; ennél közelebbi adataink hiányzanak. Feltételezésünk szerint azok a tisztviselők, akiket ide kineveztek, osztályszervezet nélkül is 85 István nádor ha, Miniszteri 1848:2019. sz. júl. 29.; Esterházyhoz küldött választ aug. 2-án Kossuth egy hasonló ügyben: KLÖM XII. 662—664. 86 KLÖM XII. 66. 87 Uo. 390—392. Viznerről és Roesnerről: Király személye kör. mm. Elnöki 1848:57. eln. sz.; Ungvár 603. Roesner az iratok átvétele közben a forradalmi események miatt Bécsben rekedt. Pulszky nov. 3-án kérte Cordon városparancsnokot, hogy tegye lehetővé hazatérését: Király személye kör. mm, Elnöki 1848:1687. eln. sz. 88 Trangous feljegyzése erről: Király személye kör. mm, Elnöki 1848:1696. eln. sz., Ungár 602—603.