F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
IX. Pénzügyminisztérium
megmaradt. (A katonaság létszáma ugyanekkor 122489 fő volt az országon belül. 53 ) A magyar minisztérium a közösügyi tárgyalásokra azzal a szándékkal indult, hogy csak a Magyarországon (és a kapcsolt részekben) állomásozó katonaság ellátását biztosítja, tekintet nélkül annak nemzetiségére. 54 A hadiadó összegéről sem a hivatalos összeállítás április 20-i kimutatásában, sem a félévi kimutatásban nem találunk adatot, mivel a tartományi biztosságok csak május végére készültek el a félévi munkával. A hadi kiadások igen sokat tettek ki, amelyet a kincstár egyéb jövedelméből fedeztek rendkívüli kiadásként. 1848. május—júniusban az összes hadügyi költség 2 189 603 Ft volt, a szokott évi hadiadó fele. 55 A hadiadóból az 1847. november 1-én kezdődött katonai évben 1848. április 7-ig egyedül Horvátország adóját szedte be a kamara, 96 333 Ft-ot, amit azonban a zágrábi hadipénztárba kellett küldeni. 56 Az új adórendszer bevezetésével számolva, a hadiadóból csak 1848 második felére terveztek bevételt, amelyet — Lukács Béla szerint — a többi előirányzott jövedelemmel együtt befolytnak lehet tekinteni. 57 Amint említettük, a hiányzó hadiadó összegét pótolták egyrészt a hadiadó terhére más kincstári jövedelmekből, másrészt kénytelenek voltak a kincstári utalványok és bankjegyek — fedezettel bírók és fedezet nélküliek — kibocsátásának eszközéhez nyúlni. Kossuth 61 millió Ft hitelt kért és kapott az országgyűléstől. A költségvetés fél évre 28 845 507 Ft-ban szabta meg az állam költségeit, 58 ez egész évre majdnem 60 milliót tesz ki. Igaz, Erdély jövedelmeivel nem számoltak, de a kiadások között sem. Tekintettel Magyarország 20-22 milliós korábbi éves jövedelmére, az összeg mindenképpen irreális volt, különös tekintettel az éppen beinduló új államgépezet által felvetett számos problémára. 59 A Pénzügyminisztériumnak 1848-ban külön adói osztálya — egyes szórványos adatok ellenére — nem volt. 60 A törvényhatóságok beküldött hadiadói számadása53 ÖStA Finanzmm. Nachlass Krauss 5) Beilage F) Ausweis II. 54 1848. jún. 7-i magyar—osztrák jegyzőkönyv: Sieghart 310. 55 KLÖM Xll. 53—58.; Lukacs 12., 14—15. Az ápr. 20-i hivatalos összeállítás a jegyzetben megemlíti, hogy az évi hadiadó szokott összege 4 298 911 Ft 34 kr. KLÖM XII. 57. Osztrák összeállítás szerint 1846-ban (csak Magyarország) 4 497 064 konv. Ft: ÖStA Finanzmm, Nachlass Krauss 5) Beilage F) Ausweis I. 56 KLÖM Xll. 54., 57. Az összes (mindenféle) bevétel 1847. nov. 1-től 6 551 480 Ft volt, amelyből osztrák birodalmi célokra elszállítottak 1847. nov.—dec.-ben 295 102, 1848. márc. végéig 5 730 360 Ftot. Lukács 8. A KLÖM XII54., 469. adata: 6 531 480 Ft, amely valószínűleg sajtóhiba. Ezért volt csak félmillió Ft a minisztérium hivatalba lépésekor, s készpénzhez akkor csak a vidéki pénztárak tartalékainak felélésével jutottak. 57 / úkács 22. A hadiadózás egyébként erősen tartozásban volt. 1849-ben csak 35 566 Ft-nyi hátralék folyt be. Uo. 89. 5 ' Lukács 18. I 59 A szabadságharc összes költségét Lukács Béla, aki az eredeti számadások alapján vonta le következtetéseit, 84 millióra teszi: 1848. jún. végéig befolyt 3 millió, 1848. dec. végéig 10 millió, 1 és 2 forintosok 4 millió, 1848-as igénybe vett hitel 20 millió, 1849-es pénzforgalom 47 millió, össz. 84 millió. Uo. 128. 60 1 848. szept.-töl vannak adataink az adói osztály szervezésének megindulására. A nádor kinevezte szept. 5-én Drágos Jánost titkárnak, Lónyayt tanácsosnak, aki a megbízást nem fogadta el. Előfordul a pénztári szak „adó- és pénztári szak" megjelölése is egyes kinevezési szövegben, pl. Ebeczky Imre esetében.
