F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
IX. Pénzügyminisztérium
keretében alakultak volna meg az adói részlegek. 49 Az április 28-i rendelet előtt a katonaság részére történő pénzkiutalások nagy része úgy történt, hogy a pénzügyi ^pénztárak a hadiadó terhére kifizetéseket teljesítettek a hadipénztáraknak. 50 A hadiadó pénzügyi pénztárakhoz történő befizetésének elrendelése után a kifizetésnek az állami főpénztár rovására kellett történnie. 1849-ben azonban gyakorlatilag a nullával volt egyenlő a hadiadó jövedelme; beszedése tehát reális problémát nem jelenthetett. 51 Tekintettel a katonai kiadások nagyságára, a hadiadó összege amúgy sem lett volna elegendő ennek fedezésére. Az állam egyéb forrásainak jövedelmét használta fel a katonaság ellátására. Bonyolította a hadi költségek problémáját az is, hogy az osztrák minisztériummal nem jutottak közös nevezőre a katonai kiadások tételeinek megállapításában, vagyis abban, hogy a magyar Pénzügyminisztérium a Magyarországon állomásozó összes vagy az összes magyar katonai egység ellátását köteles bizosítani, bárhol is tartózkodjanak a birodalomban. 52 Az osztrák minisztérium az országban levő egész katonaság ellátása és a birodalmi hadi költségekhez való hozzájárulás mellett foglalt állást. (Nem zárkózott el viszont az elől, hogy a magyar minisztérium csak a magyar ezredektől nyugdíjazott katonák nyugdíját fizesse.) Nemcsak elvben, összegszerűen is óriási volt a különbség az országban levő katonaság ellátása és a határon kívüli katonaság költségterhéhez való hozzájárulás között. 1846-ban — Magyarország, Erdély és a határőrvidék vonatkozásában — az országban 9 701623, azon kívül 13 288968 konvenciós Ft volt a hadi költség, összesen 22990 591 Ft, ami 2 512145 Ft-tal haladta meg azt az összeget, ami e területek teljes jövedelméből a belső adminisztráció költségeinek levonása után 49 Beér—Csizmadia 827. 50 1848-ra vonatkozóan a só- és pénztári osztály pénztári szakosztályának 5. kútfője tájékoztat a katonai kiadásokról. Az iratok átutalási utasításokat tartalmaznak a budai főpénztár (volt kamarai főpénztár) számára, pl. 6. tétel: a miskolci sóhivatal fizessen a hadiadó terhére a megye számára a honvédség céljaira; 79. tétel: utaljon át 25 000 Ft-ot Pozsony megyének addig, míg a megye kivetett 400 000 Ft-ját beszedik. Az ONHT részére a pesti sóhivatal pénztáránál nyitottak hitelt, amely az elnök aláírására foganatosított kifizetéseket. (1848. dec. 18.) A haditanács megszűnése után Pétery Mátyás osztályigazgató aláírását is elfogadták mind a só-, mind a hadipénztárnál Pesten: Pm, Pénztári 1849:830. pü. sz. Nádosy ezredes a Pénzügyminisztériumhoz. A bécsi minisztérium számos kísérletet tett a még Magyarországon levő pénzösszegek megszerzésére. Pl. jún. 6-án bécsi utasításra Mészáros miniszter pénzt akart küldetni a zágrábi hadipénztárnak, amit a Pénzügyminisztérium akadályozott meg. Pm, Só- és pénztári í 848:5. kfő, 3. tétel. 51 Pl. látható ez a gyakorlat a katonai nyugdíjak fizetéséről hozott 1849. jún. 24-én kelt körrendeletben: Pm, Adóügyi 1849:9574. pü. sz. 1849-ben az állami főpénztárhoz május, június és augusztus hónapokban összesen 35 566 Ft futott be hadiadó címén. Bars megye Vukovics Sebő kormánybiztosnak fizette ki az összeget a főpénztár javára; Nagybánya, ill. Beieg megye pedig a debreceni sóhivatalba fizette be közvetlenül a pénzt. Nyitra megye a főpénztárnak juttatta el az összeget. Vö. Állampénztár, Bevételi főnapló 860, 1044, 1679, 1680—1681. bevételi naplószámok, valamint Állampénztár Bevételi főkönyv A köt. 102., a hadiadó összesítése. Lukács 89. Lukács is a fent idézett számadáskönyveket használta. Már az ő idejében sem voltak meg az 1848-as évi számadáskönyvek. 52 Lásd: Kossuth a nádorhoz, 1848. ápr. 20. Az új pénzbeszedési rendről is tájékoztat. KLÖM XII. 48. A katonaság ellátásával foglalkozik az osztrák Finanzministerium egyik május közepén készült átirata a Kriegsministeriumhoz: ÖStA Finanzmm. 1848:685. FM sz. 18 F. Kiss Erzsébet 273
