F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
IX. Pénzügyminisztérium
is. 16 A kamarai elnök, gr. Szécsen Miklós és az első alelnök gr. Almásy Móric a pozsonyi országgyűlésen tartózkodtak; az ügyeket Duschek Ferenc második alelnök irányította Budán. 17 Duschek, ez az ízig-vérig birodalmi szellemű és múltú tisztviselő ügyes lavírozással igyekezett úrrá lenni a zavarokon. Hogy elkerülje a helytartótanácsnál március 15-én történt tömegjelenetet, igyekezett megelőzni intézkedéseivel a nép kívánságait: elrendelte, hogy a császári címert vegyék le a kamarai épületekről, a zászlót nemzetire cseréljék a pesti kamarai hivatalokon; 16án, az általános kivilágítás alkalmával pedig a kamara minden utcai ablakába lámpát tétetett. 18 E taktikázás közben Duscheket ugyancsak váratlanul érte a kamarai grémiumban fogant „összeesküvés". így nevezte később Csernyus Manó tb. tanácsos fellépését, aki a kamarai ügyvitelnek azonnali hatállyal magyarrá változtatását követelte. 19 Az 1844:11. tc. hatálya ugyanis ekkorig nem terjedt ki a kamarára. Az idézett törvény a helytartótanácsban, a bíróságokon kötelezően vezette be a magyar nyelv használatát. A kancellária magyarul írta válaszait, de belső ügyvitelét nem érintette a változás. Belső használatra a magyar kamaránál eddig latinul fogalmaztak, az udvarnak németül válaszoltak. 20 Csernyus Manó — hivatkozva a magyar nyelv törvényi elismertségére — úgy látta, hogy a kamara népszerűtlensége a testületnek az utóbbi években különösen tapasztalható németesedésére vezethető vissza. 21 Az alelnök igyekezett lebeszélni Csernyust a petíció benyújtásáról, mire ő tömegtüntetést helyezett kilátásba, hasonlót a helytartótanácsihoz. Duschek magatartását alapjában a királyi és udvari kamarai utasítások kivárása, az időhúzás szabta meg, de ez elől a nyílt helyzet elől nem volt kitérés, erre válaszolni kellett. Gr. Almásy első alelnök — akkor királyi biztos is — elnökletével március 18-án rendkívüli tanácsülést hívtak egybe az ügyvitel módosítása tárgyában. Az eredmény a következő volt: a kamara és a vidéki gazdasági hivatalok részére annyiban írták elő a magyar nyelv használatát, amennyiben nem zavarta az ügyvitelt, illetve ha ehhez az uralkodó is hozzájárul. A nem magyar nyelvű hivatalokkal (horvát-szlavón határőrvidék, katonai szervek) megmaradt az addigi nyelvhasználat. A só- és harmincadi hivatalokat egyenként kellett tájékoztatni, s megtudakolni, hogy van-e magyarul tudó személyzetük a változtatáshoz. A határozat végrehajtására egy kamarai bizottságot állítottak össze néhány tanácsosból (Csernyus, Eötvös Pál, Keszlerffy János). 22 A tanácskozás után rögtön tájékoztatták azokat a hivatalokat, ahol a gyors átváltás 16 Almásy alelnök jelentette a miniszterelnöknek, hogy a bankjegyek beváltása iránti pénzügyminiszteri utasításnak megfelelően járt el. Pm, Elnöki. 1848:278. sz. 17 Duschek-per fol. 199. 18 ÖStA Finanzmm. 1848:2480. eln. 1848. márc. 17. Duschek Kübeck udv. kamarai elnöknek. 19 Duschek-per fol. 199. 20 KLÖM XII. 35. 21 ÖStA Finanzmm. 1848:2830. eln. melléklete márc. 17. Természetesen magyar nyelvű. KLÖM XII. 35—36. 22 ÖStA Finanzmm. 1848:2575. eln. márc. 19. Duschek Kübeckhez.
