F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
IX. Pénzügyminisztérium
sikerülhetett: a jogügy-igazgatóságot, a segédhivatalokat, kamarai igazgatóságokat és főtiszteket stb. A kerületi felügyelőktől és bányafőhivataloktól a lehetőség szerint magyar levelezést kértek. A bizottság ügyködése elsősorban a formulárék, szabványnyomtatványok megszövegezésében merült ki. A munkához a helytartótanács segítségét is igénybe vették, ahol például a cenzorok munka nélkül voltak. 23 A fentiek ellenére az alelnök elsősorban az uralkodói utasításokra várt. Látszólagos engedékenysége, tárgyalókészsége csak kitérés volt. Csernyus nyelvre vonatkozó petícióját még a benyújtás napján, 17-én felterjesztette a magyar kamara az uralkodóhoz, s a Staatskonferenz március 23-i ülésén már tárgyalták is. A választ gr. Almásy 26-i sürgetése után március 28-án írta alá a király. A válasz dodonai jellegű volt: további intézkedésig eddigi tevékenységére utasította a kamarát. 24 Az uralkodói válasz Duschek számára visszautalt egy március 24-én született legfelsőbb utasításra, amely a magyar kamara működéséről úgy rendelkezett, hogy minden, a hatáskörébe tartozó ügyben „ohne aile Abweichung, Ím Sinne der jf^bestehenden Normen und königlichen Befehle zu führen, und führen zu lassen, fremden Einfluss, wenn ein solcher von irgendeiner Seite her sich geltend machen sollte, unbedingt ab- und zurückzuweisen". A beavatkozás elhárítására katonai erőt is igényelhetett a kamara. 25 A fentieket az alelnök a legjobb tudása szerint igyekezett teljesíteni: a pesti közcsendi választmányról nem vett tudomást hivatalosan és az onnan érkezett átiratokra választ sem adott. Eltökélt szándéka volt „jeden Eingriff in die Rechte der Kammer, selbst mit Anwendung des mir [ihm] zum Gebothe gestellten Militarmacht, zurückzuweisen". 26 Szécsen elnök leköszönése után, Almásy távollétében az ügyeket április 3-án Duschek Ferenc vette át. 27 Duschek a pesti változásokat nem tartotta korszakalkotónak; remélte, hogy csak olyan zavargás, amit a rendelkezésre álló erővel szét lehet verni. Fordulat csak április 28-án történt magatartásában, amikor 26-i keltezésű királyi rendeletet kapott, amely szerint a kamara ügyvitelét az április 11én szentesített királyi törvényekhez kellett szabnia. 28 23 Uo. 1848:2664. eln. Magyar kamara az uralkodóhoz, márc. 18. 24 Uo. 1848:2830., 2831. eln,; ÖStA Konf. Aktén 1848:373., 419. sz. A királyi válasz szó szerint: „bis auf wcitere Verfügung bei Euerer bisherigen Wirksamkeit zu verbleiben". Márc. 28.: ÖStA Finanzmm. 1848:2831. eln. Csernyust 1849-ben hazaárulás miatt kivégezték; bűnösnek találták a második magyar minisztérium idején teljesített szolgálata miatt. Igen sokat árthattak Csernyusnak Duschek fent idézett, Kübeckhez írott bizalmas jelentései, amelyeket az alelnök nem is hivatalos úton küldött. 25 ÖStA Konf. Aktén 1848:394. sz. 26 Duschek-per fol. 199. 27 Duschek gr. Szécsenhez, 1848. ápr. 3.: Fm, Duschek iratai 1/23. sz. 28 Duschek-per fol. 199. és Duschek 1850. máj. 15-i kihallgatása, fol. 555. „Die ungarische Hofkammer hat sich in Absicht auf die zukunftige Geschaftsführung nach Massgabe der von Mir sanktionirten Gesetzartikel des letzten Landtages zu benehmen. Wien, am 26-ten April 1848. Ferdinand." A szöveg elég különös, mivel egy király által szentesített törvénynek automatikusan életbe kell lépnie minden királyi hivatal számára.
