F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

városi hatóság dönt és intézkedik. Az állam az addigi rendőri költségeken felül adódó kiadásokat viselte volna. Nagyon érdekes a rendelet indoklása: amíg az új közigazgatási rendszer nem lép életbe, az e téren bevezetni kívánt reformok egyedül a rendőrség terén valósíthatók meg, mert a rendészeti feladatok természete megkívánja a sürgősséget, a feladatok jó adminisztrációja pedig elkülönült szervezetet és személyzetet feltételez.

164 A vidéki megbízottak rendszerének kiépítése Madarászéknál realizálódott először (kebelbéli biztosok, Debrecenből előreküldött helyi megbízottak), de sem akkor, sem 1849 későbbi hónapjaiban nem oldódott meg véglegesen és maradandóan a helyhatósági szervezet kérdése. Az 1849-es vidéki rendőrfelügyelőségek felállításának célját, működésük lényegét a rendelet a kormány „mindentudóságában", illetve tájékoztatásában adja meg. A rendeletben Szemere hangsúlyozza, hogy csak ideiglenes intézkedésről van szó; az új közigazgatási rendszer bevezetéséig szolgál. A végrehajtást a helyi, törvényhatósági tisztviselők kezében hagyta meg: „A rendőri felügyelők a törvényhatósági tisztviselők irányában csak figyelmeztető és javasló módon léphetnek fel, ... a kormány irányában tudósítólag, véleményezőleg járnak el. . egyenes rendelet s rendkívüli szükség nélkül sehol sem lép fel (a fővárost kivéve) mint végrehajtó hatalom.. ,"

165 Értékelve ezt az 1849-es ideiglenes rendszert, megállapíthatjuk, hogy a „szemeskedésre" kárhoztatott országos rendőri szervek ugyan informálttá tehették volna a kormányt, de tényleges beavatkozási jog és intézkedési szabadság hiányában ez a tájékozottság nem sokat ért volna el. A belügyminisztériumi rendőrségi szervezeti elképzelések valójában az önkormányzatokat kímélték és őket részesítették előnyben, bármennyire is ellent látszik ennek mondani a pesti rendőrség megszervezése. A rendőrségre vonatkozó utolsó adataink, amelyek ránk maradtak, 1849 júliusában datálódtak. Ezek már nem távlati tervek, hanem a sürgető aktualitás gyors termékei: a szegedi városi rendőrség átszervezése, illetve ennek kapcsolata az állami rendőrséggel. Városi tekintetben teljes joggal a városi rendőrség járt el, de összeköttetésben maradt az államival. Az útlevélrendeletek; szállásolási ügyek, árak — mint Debrecenben. Egy Hajniknak adott utasítás szerint a szegedi városi rendőrségben is jórészt minisztériumi emberek dolgoztak.

166 164 Közlöny. 1849. jún. 27. 165 Bm, Ált. iratok vegyes, iktatatlan, 1849. jún. 8. Bp.; Bm, Debreceni iratok, 1849:723. sz. máj. 12. A rendőrfelügyelök kerületeinek felsorolását közli: Ember 1950. 86. Az egyes felügyelők kinevezési okmányaikkal együtt megkapták a máj. 12-i alaputasítást, a kivésendő pecsétalakot (álladalmi rendőrség felügyelősége, őrszem rajza, a kerület száma), a többi felügyelő nevét és működési helyét, akikkel levelezésben álltak. Két szomszédjával mindegyik, ha célszerűnek látszott, a kerületi beosztásban módosítást eszközölhetett, de erről a minisztert rögtön értesíteni kellett. A leveleket a minisztériumi rendőri osztálynak kellett küldeni, vagy magának a miniszternek. 1849. jún. 20-i összeállítás a kinevezett rendőrfelügyelőkről a pénzügynél: egy aradi máj. 16-tól, soproni (Töltényi Miklós) máj. 22-től, késmárkiján. 12-től, újvidéki jún. 16-tól, zombori jún. 16-tól, visszamenőleges hatállyal. Pm, Pénztári 1849:9603. pü. sz. 1349/b. sz. 166 Bm, Elnöki 1849:473^74. eln. sz. júl. 12. Szeged.