F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

VIII. BELÜGYMINISZTÉRIUM 1. HATÁSKOR, ILLETÉKESSÉG, SZERVEZET, SZEMÉLYZET. KÖLTSÉGVETÉS. A MINISZTER: SZEMERE BERTALAN Az 1848-as törvényekből számos helyről idézhetünk a belügyi igazgatás körébe vágó tárgyakra vonatkozóan. Külön meghatározás viszont a belügyekről — hasonlóan a pénz- vagy hadügyhöz — nem található még a felelős minisztériumokról szóló III. tc.-ben sem, elsősorban talán azért nem, mert nem tartozott a királyi felségjogok, a közös ügyek szük köréhez. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a belügyek nem voltak fontosak vagy, hogy az osztrák központi kormányzat nem fájlalta hasonló intenzitással a helytartótanácsnál megszokott intézkedési jogának az elvesztését. A Belügyminisztérium hatásköre a korabeli közlés szerint: „Országgyűlés rendezése, úgy a tanácskozás menetelére, mint a két tábla közti viszonyra nézve. — Követválasztási ügy. — Megyei, kerületi, községi rendszer és népképviseleti rendszer kidolgozása. — Részek visszakapcsolása. — Unió Erdéllyel. — Határvidéki polgári viszonyok rendezése. — Az ország határkérdései. — Népgyűlés. — Közigazgatási ügy. — Tiszt újítások. — Megyei, kerületi, községi gyűlések. — Árvaügy. — Névváltoztatás. — Honosítás. — Levéltárak. — Megyei határkérdések. — Ki- és beköltözések. — Polgári alapítványok. — Zálogház. — Zsidók ügye. — Polgári és büntető rendőrség. — Nyomda. — Színház. — Termés- és ínségügy. — Útlevelek. — Vándorkönyv. — Mérték. — Dolog- és lelencház. — Süketnéma, vakintézet, tűz, víz, jégkártérítő intézetek. — Kormányi hivatalos lap. — Statisztikai hivatal. — Országos levéltár. — Nemzetőrség (miután rendszereztetett, mit előbb a honvédelmi miniszter eszközlend)."

1 A fentieknek megfelelően a belügyi ágazat a következő törvényi előírások végrehajtásával foglalkozott: az országgyűlés évenkénti összehívása (IV. tc); az országgyűlési követek népképviselet alapján történő választása (V. tc); az 1836:XXI. tc. foganatosítása (VI. tc); Magyarország és Erdély egyesítése (VII. tc); a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatának beindítása és megszervezése (XVI. tc); megyei tisztválasztások (XVII. tc); sajtótörvény végrehajtása, mint rendőri feladat (XVIII. tc); nemzetőrség létrehozása és rendfenntartó erőként való alkalmazása (XXII. tc); szabad királyi városok (XXIII. tc); községi választások (XXIV. tc); Jászkun kerületek (XXV. tc); hajdú kerület és a tengerpart igazgatása (XXVI— XXVII. tc); színházak (szintén rendőri feladat) (XXXI. tc). 1 PH. 1848. máj. 4.; Bm, Ált. iratok 1848:335. sz. ápr. 29.