F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VII. „Király személye körüli minisztérium". Külügyminisztérium

4. AZ 1849-ES MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM: MÁJUS 2.—AUGUSZTUS. A MINISZTER: GRÓF BATTHYÁNY KÁZMÉR A Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése után Kossuthnak a nemzetgyűléshez intézett, a kormányzás új módjáról szóló üzenetében a magyar külügyek ténylegesen új alapokra kerültek. „A volt dynastia hitszegése s a nemzet függetlenségi nyilatkozata által magában elenyészvén" a király személye melletti minisztérium, helyére külügyminiszter lépett a magyar állam külügyeinek igazgatására. Az új minisztérium természeténél fogva a katonai kinevezések ellenjegyzése az e tárgyban illetékes hadügyminiszterhez került át. Külkereskedelmi minisztérium nem létében viszont e minisztériumnak is kötelessége és joga volt a vám- és kereskedelmi ügyekbe befolyni a Földmüvelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium mellett. (Ugyanekkor a harmincad- és vámügyek kezelése, s ennek szabályozása a pénzügyminiszter feladata lett.)

98 A hadiállapotok megakadályozták, hogy a hatásköröket precízen elhatárolják egymástól, sőt, kereskedelmi miniszter nem lévén, maga a külügyminiszter látta el ennek a feladatait is. Gyakorlatilag — a par excellence külügyeken kívül — minden külföldi fegyvervétel, gyógyszeralapanyag-beszerzés e minisztériumot is érintette a szabadságharc utolsó hónapjaiban. Ugyancsak a hadiállapot miatt, a külügyek intézése is kimerült a kapcsolatok keresésében. A második magyar kormány külügyminiszteréül Kossuth gr. Batthyány Kázmért kérte fel, akinek neve 1848. novemberben is felmerült, noha nem konkrétan, egy tárcával kapcsolatban.

99 Ha hihetünk a Tóth Lőrinc által közvetített visszaemlékezéseknek, Kossuth e tárca betöltésekor újra az 1848-as elgondolást követte: fényes nevet keresett.

100 Batthyány Kázmér a lefogott volt miniszterelnök nevét viselte, azonkívül Kossuth régi harcostársának is tekinthette a vukovár—fiumei vasúttársaság volt elnökét, a védegyleti mozgalom résztvevőjét, a municipalista elvtársat. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy kész lett volna Batthyány Kázmér is a megbékélést tervezők csoportjához csatlakozni, de rokonának elfogatása után teljes szívvel harcolt mint kormánybiztos és katona.

101 Kossuth április 16-án írta meg a miniszteri posztra felkérő levelét, majd 20-án sürgetőleg újra. Batthyány április 18-án adott igenlő választ; május elején már Debrecenben tartózkodott.

102 A külügyek legutóbbi monográfusának véleménye szerint külügyminiszterként jelentéktelen szerepe" volt; a külügyek a minisztériumon kívül dőltek el, 98 KLÖM XV. 183., 185. 99 KLÖM XIII. 504. 100 Tóth Lőrinc I. 342.: „... énnekem a külügyminiszteri tárca betöltésénél nemcsak hü és biztos hazafira, s magasb európai műveltségű férfira, hanem fényes névre is van szükségem, azért a haza nevében kérem és követelem, hogy engedj fölhívásomnak..." 101 Uo. 365., 339—340.; KLÖM XV. 16. 102 KLÖM XV. 16—17., 68.; Waldapfel 1962. 202.