F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VII. „Király személye körüli minisztérium". Külügyminisztérium

elsősorban a kormányzóelnöki irodában.

103 Sajnos, a hivataltörténet vonatkozásában sem írhatunk bővebben működéséről, mivel alig maradt ránk ilyen jellegű adat. Az 1849-es magyar Külügyminisztérium anyaga ugyanis 4 cm-nyi terjedelemben áll ma rendelkezésünkre; egy-egy tisztázat elvétve akad a többi minisztérium iratai között. Jósika Miklós az európai hatalmak elzárkózásával magyarázta a levelezés hiányát,

104 Waldapfel Eszter hol csak találgatja az iratok hiányának okát, hol határozottan állítja, hogy Aradon maga a kormány semmisített meg sok aktát, illetve az osztrákok kezébe kerültek.

105 A Budán 1849 végén működött Aktén Sichtung-Commission leltárában nem szerepelnek külügyi tárgyú iratok, s nem sokkal később, 1850. január 21-én br. Langenau, a Politische ErhebungsCommission elnöke is azt jelentette Schwarzenberg miniszterelnöknek, hogy a londoni, párizsi, torinói és konstantinápolyi levelezésből egy darabot sem sikerült felkutatniuk.

106 Hivatalának személyzetét Batthyány Kázmér — erre csak néhány fizetési jegyzékből következtethetünk — a nyelveket jól tudó, eddig is minisztériumi (de nem bécsi külminisztériumi!) alkalmazásban dolgozó személyekből igyekezett összeállítani. Ilyen volt Szöllösy Nagy Ferenc, azelőtt kormányzói tolmács, akit tanácsossá nevezett ki; Eberl Ferdinánd titkár, korábban honvédelmi bizottmányi tolmács; Sorbán Mihály fordító, azelőtt fordítói hivatalbeli román nyelvi fordító; Draudt Lipót francia fordító, korábban szintén a fordítói hivatalnál dolgozott. Ifj. br. Vay Miklós fogalmazó és br. Vécsey Dénes írnok feltehetően szintén járatos volt a nyelvekben. 1849. május végére a miniszterrel együtt összesen 11 főből állt a magyar Külügyminisztérium: 1 tanácsos, 1 titkár és 2 fogalmazó mellett 1 irodaigazgató, 1 kiadó, 2 írnok, 1 ajtónálló és 1 szolga. Közülük senki nem volt a bécsi minisztérium alkalmazottja. 1849. május 30.—július 17. közötti időből vannak adataink a következőkről: Házmán Ferenc osztályigazgató tanácsos, Szöllösy Nagy Ferenc tanácsos (közben kiküldetésben volt Konstantinápolyban), Eberl Ferdinánd titkár, majd elnöki titkár (Szőnyi Sándor titkárról egy bizonytalan adatunk van), ifj. br. Vay Miklós fogalmazó, majd titkár, Bogdán Lajos fogalmazó, Adamovits Dániel fogalmazó, Kerekes Sándor irodaigazgató, Sorbán és Draudt fordítók.

107 Osztálybeosztásukról, referenciájukról nem maradtak fenn adatok. 5. ÜGYVITEL, HIVATALI ELHELYEZKEDÉS Az 1848-as bécsi külminisztérium volt az egyetlen, ahol a közös tanácsüléseket folyamatosan megtartották. Ekkor az osztályok képviselői a több osztályt is érintő vagy a fontosabb, nehezebb ügyeket vették tárgyalás alá. Az elnöki ügyekről itt, 103 Waldapfel 1962. 200—201. 104 Jósika 1851. I. 145. ,os Waldapfel 1962. 70., 200., 202. 106 ÖStA Schwarzenberg-Nachlass Fasc. IX. No 528.; Abszolutizmuskori Itár, Akten-Sichtung. 107 Pm, Pénztári 1849:6390., 7089., 8212., 9241., 10149., 10 188., 11 565. pü. sz. 14 F. Kiss Erzsébet