F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
IV. Kormányzóság és Szemere Bertalan miniszterelnöksége (második minisztérium), 1849. április 19.—augusztus 11.
zsidók jogairól (1849:VIII. és IX. törvény). 122 Ezek az intézkedések az utolsó pillanatban történtek, kezdettől fogva aktuálisak lettek volna, a késedelem miatt azonban csak morális jelentőségük volt; az események fővonalára nem hatottak. A szegedi ülésszakon július 28-án szavazták meg az újabb 60 millió hitelt a hadjárat és az ország életének további folytatásához. 6. A KORMÁNY UTOLSÓ NAPJAI. ARAD, LÚGOS. GÖRGEI TELJHATALMA. VILÁGOS A katonai vezetés már korábban részletezett nehézségei nem csökkentek. A nemzetgyűlési viták után a július 29-i minisztertanács több katonai vezetésre vonatkozó határozatot hozott. Mészáros Lázár altábornagyot felmentették a fővezérség viselése alól; egyébként már 24-e előtt benyújtotta lemondását, intézkedéseinek negligálása miatt. A Szeged környéki csapatok fővezérletével ideiglenesen továbbra is megbízták. 123 Ez a minisztertanácsi ülés 30-án hajnalba nyúlt át a fontos és sürgős témák elintézésének szükségessége miatt. Az ülésen arról is döntöttek, hogy Szemere miniszterelnök és Batthyány Kázmér Görgei táborába mennek, és folytatják a Görgei által az orosz csapatokkal megkezdett tárgyalásokat, valamint ellenőrzik Görgei katonai és politikai lépéseit. 124 Bónis Sámuel, a Görgei-táborba kiküldött kormánybiztos jelentése szerint a sereg Rimaszombatba érkezésekor két tiszt jelent meg az oroszok táborából békeajánlattal, mely szerint a tábornokok és a magyar tisztek addigi rangjukkal átvétetnének az orosz hadseregbe, vagy ha azt kívánnák, személyes szabadságukat biztosítanák. A honvédek választhattak volna az ajánlat szerint a fegyver letétele és az osztrák hadseregben való további katonáskodás között. Görgei gondolkodási időt kért a válaszhoz, de szóban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország inkább orosz uralkodót fogadna el, mint osztrákot. A gondolkodási idő alatt parancsnokait kérte fel nyilatkozatra, mivelhogy őt a kormány leváltotta, a tisztek újraválasztották parancsnokuknak, s így válaszát az övékéhez akarta igazítani. A válasz olyanformán született meg, miszerint a Görgei vezénylete alatt álló hadsereg az 1848-as törvények (nem a Függetlenségi Nyilatkozat) alapján áll, s fegyverét nem teszi le, amíg e törvények érvényességét nem biztosítják (valószínűleg elsősorban az osztrák uralkodó). 125 122 1849 júl. 28-án fogadták el a törvényeket. A törvények szövegét és az előzményekre vonatkozó adatokat közli: Beér—Csizmadia 861—873. A /Cöz/öwv-beli közlés dátumát, 29-ét jelöli meg több helyütt: KLÖM XV. 803. A minisztériumot is érintő pontjai vannak a szerbekkel való megbékélés tervezetének, amelyet még Pesten, jún. 14-én tárgyalt a minisztertanács. Ügyeltek volna eszerint a szerbek arányára az országos hivatalok betöltésében; görögkeleti osztályt létesítettek volna a vallásügyi minisztériumban; görögkeleti vallásúakat alkalmaztak volna nagyobb számban a minisztériumokban; alapítványaikat maguk kezelték volna. KLÖM XV. 520. 123 KLÖM XV. 768., 794. 124 Uo. 795., 797—800. 125 Uo. 798—800.
