F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
IV. Kormányzóság és Szemere Bertalan miniszterelnöksége (második minisztérium), 1849. április 19.—augusztus 11.
minisztérium vagy nem? — de most mindennél károsabbnak tartom e szót változtatása a meglévő kormánynak... Keresztülvágják magukat rendeleteink? Ez nem áll. Én a mostani körülmények közt a miniszteri kormányzatnak egy elvét ismerem: senki se ismerje a formát ridegen főbb dolognak, mint egy vagy más tett szükségét, hanem tegyen és mindenki tegyen amennyit tud; és ki-ki feleljen arról, amit teszen ... Dictatura jobb volna? — magam is hiszem. De lehetetlen, mert nincs dictator. Én nem leszek. Én sem hagyom ám magamat mindenre kényszeríttetni. — Nem vállalok dictaturát. Ha mást tudtok tenni, megköszönöm." 109 A nemzetgyűlés kérdéseket intézett a miniszterelnökhöz a kormány és a katonai vezetés, jelesül Görgei, közötti viszony mibenlétéről a július 21-i nyílt, a 25, 26 és 27-i zárt ülések folyamán. Kossuth távol volt Szegedtől — Görgei vei kívánt találkozni —, többen ennek tulajdonítják, hogy a nemzetgyűlésen — mint békepárti mesterkedés — elhangzott az a javaslat, hogy Görgeit tegyék meg újra fővezérnek. Szemere és Vukovics miniszterek felvilágosítása után elálltak a követeléstől, hiszen a miniszterek arról beszéltek, hogy éppen Görgei engedetlensége okozta a kormány és a katonák közötti egyenetlenséget. A miniszterelnök a július 27-i zárt ülésben kifejtette, hogy csak a rendkívüli hatalom segíthet, s ez polgári jellegű nem lehet. Szemere a tárgyalások után írt Kossuthnak és írt Görgeinek. Kossuthhoz írott levelében előadta, hogy „nem lehetett kikerülni őszintén előadni amik a vezérekre vonatkoznak, szintén előadni Görgei gyenge oldalait... Látszott a vitából, hogy midőn Görgeit sürgetik [kinevezni], a hadi dolgok ingatag vezérletéről akarnak szólani, mit neked tulajdonítanak... Figyelmeztetlek, Görgei felé fordult nagyon a vélemény. S hogy a ház igazságos legyen, mindent részletesen elő kellett adnom, egész addig, hogy rendkívüli hatalom nélkül nincs mentség... Te gondolkozzál arról, hogy legyen dictatura vagy legyen unitas a had vezérletben." Kossuth válaszában röviden érintette a problémát: „Ha a képviselőház vezéreket akar tenni — azt nálam nélkül kell tennie. — Én nem dictaturát fogok csinálni, hanem iziben resignálok, s aztán... no de az majd az ő gondjuk lesz... meg a népé.. ." no 5. A KORMÁNY SZEGEDEN I Visszatérve az időbeli eseményekhez, a hadműveleti helyzet alakulása miatt a kormány és a nemzetgyűlés újra arra kényszerült, hogy elhagyja a nemrég visszafoglalt fővárost. A szomorú hírt Kossuth személyesen jelentette be a Pesten először ülésező nemzetgyűlésnek július 2-án, a minisztertanács június 29-i határozata alapján. A nemzetgyűlés a távozás szükségességével egyetértett, 10g KLÖM XV. 776—777. Kossuth több pontban ellene mondott az általa is elismert kormányzati elveknek: az összehangzó tevékenység minisztérium és kormányzó között elengedhetetlen volt; nem dolgozhattak külön-külön, egymástól függetlenül. 1,0 A júl. 21-i ülést lásd Beér—Csizmadia 448^65.; zárt ülések júl. 20—27 között: uo. 549—555. Szemere és Kossuth július 27-i levélváltása: KLÖM XV. 784—785. A dátum kérdésében vita van: 25-én vagy 27-én tárgyalta-e a nemzetgyűlés Görgei fővezérséget. Barta ellentétben van önmagával. KLÖM XV. 777., 784. 9 F. Kiss Erzsébet 129
