Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

kérdés Erdély számára, félig viszont már szorosabban vett belpolitikai, a másik pedig, a tanács teendői a deputatióval kapcsolatban (amelynek maga is tagja, de ugyanakkor külön szerv is), az előbbihez kapcsolódik. A tanácsnak a felszabadító háborúval kapcsolatos, az előbbiekben nem ismertetett tevékenységéről szólva, azt 1687 márciusánál kezdjük. Apafi Telekitől, közvetve, hírt vesz róla, hogy Carafa rendelkezett az Erdély körül lévő császári hadak beljebb nyomulásáról; március 17-én javaslatát várja: 1. hogy előzzék meg Carafa szándékát? 2. aznap tábori készültséget rendelvén el, hadfelkelést is parancsoljon-e, s hogy? 3. az egész deputatiót egybehívja-e vagy csak egy részét, s mikorra?

995 Majd két hét múlva a fejedelem, hírt véve róla, hogy a Máramarosban kvártélyozó németek ki akarnak szállni onnan (ismeretlen irányba), március 30-án arról várja Teleki javaslatát: nem kellene-e a Máramarossal határos erdélyi területek lakosságát előre figyelmeztetni a veszélyre?

996 1 688 májusában azonban már rég benn vannak a császári hadak Erdélyben, mikor kitör a brassai zendülés. A város népe nem akar császári őrséget engedni oda, elfoglalja a fellegvárat, katonai erővel kell letörni a felkelést. A tanács egy része a fejedelem mellett, más része a most Erdélyben parancsnokló Carafánál vagy Brassó alatt működik a kérdés megoldásán.

997 Júliusban Veterani sürget élést, szekereket; Apafi a hó 9-én Teleki censuráját kéri erről (s a deputatio egybehívásáról is).

998 A továbbiakban is csak Teleki tanácsúri ügyködésének találjuk nyomát e kérdésben. Apafi 1689. október 2án az ő véleményét várja: mit írjon Heislernek, a császári hadaktól személyében elszenvedett sérelmeiről? (Fahordó szekereit a gyulafehérvári commissariatus német deákja elvétette éléshordásra, a mellettük levő bírákat megverték, megsebesítették; a hajós rácok Apafi malmában garázdálkodtak.)

999 Az év utolsó napjaiban Heisler jelzi, hogy hét ezreddel jön Erdélybe, biztosokat kíván elébük. A fejedelem december 29-én főgenerálisától kér javaslatot a biztosok személyére s instructiójára íooo A.z utolsó momentum, közvetlenül Apafi halála előtt: a fejedelem 1690. március 30-án szamosújvári tisztjeinek az ottani császári parancsnoktól elszenvedett sérelmeit Heislernek felpanaszoló levelét küldi meg Telekinek azzal, hogy amennyiben egyetért vele, továbbítsa,

1001 Teleki pedig helyteleníti a levél elküldését.

1002 A deputatióval kapcsolatos tanácsi teendők egysíkúak: Apafi az urak véleményét kéri e szerv összehívásáról, vagy ezek motu proprio tesznek javaslatot erre. * Végigelemezve a tanács tevékenységét, néhány általános megállapítást is tehetünk hatásköréről. A tanács nem igazgatási, adminisztratív szerv. Nem is törvényhozó —a törvényhozás az országgyűlés feladata, és nem is láttuk nyomát annak, hogy a fejedelmi tanács akárcsak ideiglenes jogszabályokat is alkotna. De nem is igazgatási szerv: ha döntései megvalósításra kerülnek, ez a fejedelmi kancellárián mint központi kormányszerven keresztül, a fejedelem által kiadott rendelettel történik. A tanácsurak feladata politikai döntések hozatala, az ország politikájának meghatározása — természetesen általában csak a nagy súlyú kérdésekben. (Ez 7 Trócsányi 97