Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

IV. A központi kormányzat egyéb szervei

inspector a volt Rákóczi—Kemény-pártból kerül ki (Kapy György, Rhédei Ferenc); a főpénztárnok változatlanul Budai Péter.

56 1674-ben azonban ismét alapos a kavarodás. Az az év november—decemberi országgyűlésen (XXX. tc.) ugyan újra generalis perceptorként említik Budai Pétert,

57 s az inspectorokról is beszélnek, megnevezésük nélkül (XXII. tc.),

58 de előzőleg, 1674 májusában élést kell kivetni a szultán tábora számára, ennek kapcsán készpénz adót rónak az egyházi nemesekre, s ezt meg bizonyos törvényhatóságok élés-váltságát magának az élést bevivő főkövetnek, Naláczi Istvánnak kezéhez kell szolgáltatni.

59 A főkövetség céljára azonban külön adót is rendelnek, s ezt a magyar natión Pernyeszi Zsigmond aludvarmester mint „erre rendeltetett generalis perceptor" veszi fel (a másik két natio közvetlenül Naláczinak fizeti).

60 1675-ben pedig nem tudunk inspectorokról, Budai Péter is megválik az országos perceptorságtól. Helyére a korábban a kincstári igazgatásban forgolódott Lipcsei György kerül (az 1675. novemberi—decemberi országgyűlés XXI. tc.-ével)

61 kb. 3 esztendőre.

62 Közben persze vele párhuzamosan működnek más országos perceptorok is bizonyos mellékadók stb. bevételezésére rendelve: 1675-ben a várőrségek fizetésére megajánlott adó külön perceptora,

63 s Macskási Boldizsár, az ország szükségére hitlezők kielégítésére szolgáló adók hátralékainak perceptora,

64 1676-ban a somlyai őrség fizetésére rendelt adó tárnoka, Teremi András.

65 Az inspectorok 1676 végén jelennek meg újra. Akkor a két tanácsúr Haller, János és Pál viseli ezt a tisztséget.

66 Ez magában véve is jelzi az inspectori intézmény súlyát. Mindkét Haller a Bethlen—Béldi-párt embere ugyan, de hát e főúri párt ekkor „le van fejezve": Béldi és Bethlen Miklós fogságban ül, Bethlen János birtokaira van konfiniálva, s a rendek akciói értük az 1676 végi országgyűlésen vajmi kevéssé eredményesek. S a két Haller nem is alkalmas arra, hogy az adóinspectorságból hatalmi pozíciót alakítson ki magának. Még János sem elég , dinamikus egyéniség ehhez, Pál pedig a szürkénél is szürkébb arisztokrata. Béldi 1678 eleji végleges bukása pedig jó időre tehetetlenné teszi őket, elsősorban Jánost. 1678 októberében új helyzet alakul ki, de 1682 elejéig nincs stabilitás, vagy legalábbis nem mutatható ki. Most Mikola Zsigmond és Nemes János a főinspector (mindketten a jelentéktelenebb tanácsurak közül valók, Nemes 1678 előtt jó ideig Béldi aránytalanul gyengébb ellenlábasa Háromszékben), s Kovács István a főperceptor.

67 1 679 nyarának elején ismét Kovácsot rendelik az 1680-ra kivetett török adó főperceptorául,

68 ugyanakkor azonban pótadó lévén szükséges az 1679-i török adó kiegészítésére, ennek bevételére Károlyi Istvánt és Apor Istvánt jelölik ki.

69 A főinspectorokat 1679-ben nem említik; 1680-ban két ízben is, de név jelzése nélkül.

70 Főperceptor-nevet viszont annál többet találunk 1680-ban. Az az évre kivetett rendes adó főpénztárnoka változatlanul Kovács István.

71 Minthogy azonban az ismeretes 1679 nyári somlyai incidens „elcsinálása" a portán nem éppen olcsó dolog, ennek fedezésére rendkívüli adót kell kivetni; ennek generalis perceptora Haranglábi Zsigmond.

72 Amikor pedig az 1680. novemberi—decemberi országgyűlés a következő évi adóról intézkedik, annak generalis perceptora az egy évtizeddel korábbról jól ismert Sárosi János.

73